Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - SZEMLE

nyai, kötetei rendkívül sok viharsarki, Békés megyei anyagot tartalmaznak, különösen a szocialista parasztmozgalmak folklórjából. A Békési Élet hasábjain is közölt és közölni fog ilyen irányú gyűjtéséből. Említhetnénk Szántó Kovács Jánosról írt könyvét, a földmunkásság kiváló vezetője utolsó éveit feldolgozó tanulmányát. Nagy forrásértékű munkát tett közzé az orosházi agrárproletár mozgalom kezdeteiről. Nagy Dezső a magyar szakirodalomban elsőként vállalkozott arra, hogy a munkáshagyományok körét részletekbe menően meghatározza, gyűjtésükre és megörökítésükre nézve rögzítse a kialakult vagy jónak látszó gyakorlatot, annak módszereit. Elsősorban saját gazdag tapasztalatai segítették ebben. Az útmutató a szakmunkásképző intézetek, azok honismereti szakkörei, szakkörvezetői használatára készült, de bárki haszonnal forgathatja. A szerző - hol lexikon-szerű formában, hol kitérőként - sokoldalú, célratörően összegyűjtött mozgalomtörténeti tudnivalókat nyújt, egyebek között a szervezeti fejlődést tükröző pártalakulások adatait, a különböző fontos mozgalmi rövidítések magyarázatát, a képzőművészet szocialista szimbólumainak magyarázatát. Az útmutató az agrárproletáriátus sajátos rétegeit, csoportjait (kubikosok, summások, erdőmunkások, cselédek stb.) jól körülhatárolja - felhasználva mások eredményeit is -, s jó ízelítőt ad folklórjukból, az agrárszocialista mozgalmak többféle eredőjű költészetéből. Az ipari munkásság sajátos rétegeinek, csoportjainak körülhatárolását az útmutató sem nyújtja, bár több helyütt céloz erre. A szakmák szerinti különbözőség, főként a kézművesség időszakára jellemző differenciák, sajátos vonások érzékeltetése erősebb. Az útmutató a szellemi és tárgyi hagyományok sokféleségének rendszerezésével, jelzésével jó eligazítást ad. Békés megyére tekintve azt mondhatjuk, hogy az eddigi - igen számottevő, kiemelkedően értékes - gyűjtések tervszerű folytatása sürgető feladat. A mi vidékünkön a folklór-anyagban a nemzetiségi települések még külön gyűjtési célkitűzéseket is adnak. Az agrárproletár hagyományok mellett nem szabad lemondanunk a kisipari tradíciók megismeréséről sem. Ebben a vonatkozásban a kézművesség tekintetében fejlettebb vidékeken régebben virágzó szokások megyénkbeli jelentkezése, egyáltalán az előfordulása is fontos. Egyes hagyományos megyei iparágak (malmok, téglagyárak, söprűgyárak stb.) esetében messze nyúló üzemi hagyományokról is lehet beszélni. Akadnak fontos folklór-lecsapódásai is ezeknek. Egyelőre keveset tudunk róluk. A jól rendszerezett útmutatóhoz az utóbb megjelent kötettel 1169 tételt tartalmazó bibliográfia tartozik. Ez a könyvészeti segédlet két részre oszlik. Első fele 650 tételből áll és az 1968-ig gyűjtött címeket foglalja magában. A második rész a további gyűjtés eredménye, ebben van a helytörténeti és üzemtörténeti kiadványok címanyaga is. Kár, hogy a két részt nem olvasztotta egybe a szerző, s az is kár, hogy a bibliográfiáktól megkívánható precizitásnak nem mindig tett eleget. Címfelvételei több esetben pontatlanok vagy hiányosak. A szigorúbb válogatás is megkívánható lett volna; tekintettel a közkézen forgó történeti és ezen belül is a mozgalomtörténeti könyvészeti munkákra. A bibliográfia e kétségkívüli szépséghibáival együtt is jól használható szakköri célokra. Pontosabbá és teljesebbé tehető változata (most a helytörténeti monográfiák, tanulmánykötetek, a vidéki és az országos folyóiratok anyagának jórésze kimaradt, de olyan művek is hiányoznak belőle mint pl. Ecseri Lajos könyvei, Csizmadia Sándor: A földművelő munkásság helyzete és feladata című 1896-ben Orosházán kiadott fontos munkája) még jobb szolgálatokat tenne. A címanyaghoz sok bővítést adhatna a Népegészségügyben megjelent tanulmányok sora is, jórészt éppen megyénkből, a harmincas-negyvenes évekből. Nagy Dezső két, egymással szorosan összefüggő munkája az úttörés, az első összegzés veszélyeit is vállalta. Az útmutató színvonalas és közvetlen segítséget nyújt a kutatva tanuló ifjú nemzedékek neveléséhez, a régi munkásnemzedékek harcainak megbecsüléséhez. 512