Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Inokai János: Békés szerepköre a közép-békési centrumok koordinációjában

A térképen jelölt Békés, Mezőberény azonos nagyságrendű vonzás, megjelölés úgyszintén vitára késztet. A történelem folyamán Békés és Mezőberény mindig társközségként működtek együtt, amelyben Békés volt mindig az úgynevezett központ. E megállapítás nemcsak a közigazgatási viszonyokra vonatkozott, hanem a politikai viszonyokra is, (mindig egy képviselői választókerületet alkottak), amelyben városunk mindig a „kiegyenlítő" szerepet játszotta. Ma a közigazgatási együvé tartozásnak ilyen módon való megszüntetése után sem szűntek meg a korábban tradíciók alapján kialakult kapcsolatok. Szervezetszerűen az egészségügyi ellátást most is rendelőintézetünk látja el. A jelenlegi közlekedés azt mutatja, hogy Köröstarcsa, Csárdaszállás, Mezőberényből naponta a VOLÁN utasszámlálása alapján 171 fő jár Békésre vásárolni, különböző ügyeket intézni. Ezen kívül az Állami Gazdaság naponta 100 dolgozót szállít Mezőberényből Békésre, illetve Muronyba. A tanulmányban közölt térképvázlat jelzései közül erősen megkérdőjelezhető Békés és Mezőberény azonos nagyságúnak jelzett vonzása Bélmegyerre. A felszabadulás előtt Bélmcgycr Békés tanyavilágának számított, és ma is sok családi szál köti őket Békéshez. A rokonsági kötelékek mellett elsősorban városunkra nyílik az ablakuk gazdasági és kulturális tekintetben egyaránt. A közlekedés megoldott, a távlatban pedig egy rövid bekötőútépítésével egészen jó megközelítés válik lehetővé. Bélmegyernek Mezőberénnyel való kapcsolata a földrajzi szomszédsággal teljesen kimerül, ezért nem tartjuk helyénvalónak a térképvázlatban jelölt kapcsolatrendszert (Akik bélmegyeri lakhelyüket feladják, kizárólag Békésre költöznek). Bélnregyerhez hasonlóan Békéshez kötődik Murony és Kamut is. (Nem tudni, milyen meggondolásból, erről a tanulmány szerzője nem ír). Ezek a területek valamikor Békés tanyavilágát alkották majd a felszabadulás után váltak önálló községekké. Ma is számtalan rokoni kapcsolat van a három település között: Békésen lakik, Kamuton vagy Muronyban dolgozik. Békésre jár iskolába, Békésen vásárol, intézi közigazgatási ügyeit. Csak a kamuti és a muronyi ember tudja nagyra értékelni a városnak a külterületnek nyújtott segítségét. Ilyen volt például az 1920-as években, amikor a község dollárkölcsönének felét, közel félmillió pengőt a Békés-Kondoros közötti kövesút megépítésére fordította. Ez kötötte össze a várost a két településsel. Ez az összeg akkor is négy iskola vagy 5 békési téglagyár megépítésérc lett volna elegendő. A térképvázlat jelzései szerint Békéscsaba és Gyula egymás közötti vonzása azonos, ugyanakkor Békéscsaba-Békés viszonylatában kizárólag csak csabai vonzást jelöl kapcsolatként. Ez még akkor sem egyértelmű, ha csak a munkaerőmozgást vizsgáljuk, hiszen a közel kétezer bejárónk délután visszaáramlik, a napnak legalább felét otthon tölti. (Bolygóváros?) Másrészt Békéscsabáról is 238-án járnak Békésre dolgozni, s 30-40 fő a középiskolába tanulni. Törzsgyökeres csabaiak rendszercsen járnak hetenként (40-50 fő) Békésre a gyógyfürdőbe. Sok bútort, ruhaneműt vásárolnak, és sokan veszik igénybe a különböző szolgáltatásokat. Mindezeket a tényeket azért kívántam felsorakoztatni, mert a dolgozat szerzője hangvételében és általánosításaiban - ha kimondhatatlanul is - kétségbe vonja Békés városi minőségét, hiszen funkcióját két nagyközségével teljesen azonos szintre helyezi. Ebből a megközelítésből pedig nyilván nehezen lehet a 3 város kölcsönös együttműködésére következtetni. Már pedig a három város távlati együttműködése - mely egyenlőre inkább elvi síkon mozog - lehet csak alapja egy erős közép-békési városrégió koncepciójának. Véleményem szerint a kölcsönös együttműködés - lásd a szocialista országok kapcsolatait - csak úgy képzelhető el, hogy a résztvevők egyenlő partnerként alakítják közös jövőjüket. Ez a gondolat kormányzati szerveinknél már korábban is megfogalmazódott. Fehér Lajos mondotta a várossá alakulás alkalmával: ,,E három város együtt kell, hogy képezze a megye társadalmi, gazdasági központját. Mindhárom központos helyen lévő városnak kívánatos, hogy érdekközösségre lépjen. Ha a három város közösen határoz a fejlesztésről, akkor egymásra utaltságukból éppen egymásnak kovácsolnak előnyt!" E realitásból fakadó gondolattal mi, békésiek teljesen egyetértünk. Nem akarunk semmiféle 478