Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Inokai János: Békés szerepköre a közép-békési centrumok koordinációjában

Békés szerepköre a közép-békési centrum koordinációjában INOKAI JÁNOS Békés a történelem során mind a közigazgatásban betöltött szerepénél, mind lélekszámánál területénél és gazdasági szerepénél fogva városi jellegű település volt. A városi feltételek egységes zabályozására viszont a felszabadulás után került sor hazánkban. Ennek megfelelően Békés várossá szervezésére 1973-ban a városi funkciók tényleges gyakorlása miatt került sor. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1007/1971. (III. 16.) számú - az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról szóló - határozatában részleges középfokú központi szerepkört kapott az akkor még nagyközségi státusszal rendelkező település. Az 1960-as évek közepétől fokozatosan teremtődtek meg a városi feltételek, amelyek éppen az előbb említett kormányhatározatban fogalmazódtak meg. Az életkörülmények javításával kedvezően alakult Békés demográfiai helyzete. A lakosságnak az 1950-es években tapasztalt csökkenése mérséklődött, majd az 1970-cs évek elejére megszűnt. 1970-cs népszámlálás szerint Békés lakossága 21 061, és az 1977. január i-én 21 977 főre növekedett. A születések számának növekedése, a helybenfoglalkoztatottság bővülése, a vonzáskörzetből egy mérsékelt beáramlás lehetővé tette, hogy a város népességének évenkénti növekedése megközelíti az i%-ot. Az urbanizálódás jele a belterületi népesség növekedése is. 1945-ben még 27% élt külterületen Békés lakosságából, 1970-ben már csak 12,5% és jelenleg 6%-ra lehet becsülni a külterületi lakosok arányát. A középfokú szerepköre Békésnek - a Békéscsabával kialakult ésszerű munkamegosztás figyelembevételével - a járási székhelyi minőség megszűnése után is megmaradt, sőt egyes területeken továbbfejlődött. A város vonzási körzetéből a legszorosabb kapcsolatba - az igazgatási szisztéma szerint - a négy városkörnyéki községünk került mintegy 8000 lakosával. Békés város azonban további 20 ezer lakos számára lát el foglalkoztatási, szolgáltatási, kereskedelmi, egészségügyi és művelődésügyi funkciókat a tágabb vonzáskörzetében. Ez mindennapos gyakorlattal bizonyítható Mczőberény, Köröstarcsa vonatkozásában, hiszen e települések lakossága részére az SZTK rendelés, a szakmunkásképzés stb. feladatát Békés város látja el. A város lakosságából az aktív keresők száma 9 és fél ezerre tehető, melynek 78%-a dolgozik az iparban és építőiparban és különböző alkalmazotti területeken. E kategórián belül az ún. tercier szektorban dolgozik a foglalkoztatottak egyharmada. A mezőgazdaságban csupán 22%-a van a lakosságnak foglalkoztatva. A távolba ingázók száma az elmúlt években a helyi ipari üzemek bővítésével lecsökkent, azonban az ipari foglalkoztatottak kategóriáján belül igen jelentős (1545) a békéscsabai munkahelyekre ingázók száma. Ezt mérsékli viszont az, hogy a vonzáskörzeti községekből jár be békési munkahelyekre mintegy 400 dolgozó. Az V. ötéves terv időszakában még igen jelentős munkaerőtartalékkal rendelkezik a város, főleg a helyi foglalkoztatási lehetőségek iránt érdeklődő női munkaerő és az iskolából kilépő fiatalok vonatkozásában. (1000 fő: ennek fele passzív, illetve 600 fő). Ez meghatározza a békési ipar további fejlesztésének és a szakmunkásképzés bővítésének irányát is. 475