Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: A kommunisták és a baloldaliak harca a demokratikus kultúráért Békés megyében 1944-1945-ben
nek színvonala süllyedt. Ilyen kettősség jellemezte pl. még az 570 tagú, viszonylag jól működő csorvási csoportot is, amelynek nagyszabású tervei csak részben valósultak meg. 5 1 A városokban működő csoportok lehetőségei természetesen jóval nagyobbak voltak. Tevékenységük jellemző formái a Szovjetunióról szóló előadások, az orosz és szovjet írók estjei, az orosz és szovjet zenét bemutató hangversenyek és különféle ünnepi megemlékezések. 5 2 Más baloldali szervezetek is átvettek a gyulai csoport „ketten egy jeggyel" akciójának ötletét, amellyel a szegényebb rétegek számára kívánták lehetővé és vonzóvá tenni a szovjet filmek megtekintését. 53 Ugyanakkor a városi szervezetek munkáját is zavarta, hogy egyes helyi pártvezetők - a Magyar Kommunista Párt Megyei Bizottságának jelentése szerint - azokat kommunista szervezetté akarták alakítani. 5 4 Az ellentmondások ellenére a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság csoportjai kezdettől fogva jelentős eredményeket értek cl az évtizedes szovjetellcnes propaganda szülte bizalmatlanság és közöny megszüntetésében és a Szovjetunió iránti érdeklődés felkeltésében. Hasonlóan fontos szerepet szánt a párt a demokratikus ifjúsági szervezetekben folyó kulturális tevékenységnek is. Az 1944 őszétől viharos gyorsasággal alakuló MADISZ-szervezeteknek 1945 közepén már mintegy 11000 tagja volt, akik közül 55% paraszt, 30% munkás, 15% pedig értelmiségi származású. 5 0 Bár a MADISZ-szervezet tagságának többsége kétségkívül a kommunistákkal rokonszenvezett, a szervezetek jelentős része hosszú ideig más pártok befolyása alatt állt. 1945 szeptemberében pl. a 22 szervezet közül 10-ben a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt vagy a pártonkívüliséget hirdető egyház befolyása hatott a helyi szervezet tevékenységére. 5 6 Mivel a MADISZ-szervezetek összetétele is a helyi társadalmi viszonyoknak megfelelően alakult, tevékenységük szinte felmérhetetlenül sokszínű volt. A megalakulást követő időszakban valamennyi szervezet táncdélutánokkal és műsoros előadásokkal igyekezett tagságot toborozni és a kisebb településekben hosszú ideig ez maradt tevékenységük döntő része. A nagyobb településekben - különösen a városokban - azonban tevékenységük hamarosan átfogóbbá és tudatosabbá lett, kulturális akcióik egy-egy fokozatosan kialakuló, demokratikus szellemű nevelési program részévé válltak. Gyulán pl. 1945 szeptemberében a MADISZ már több hónapra tervezett őszi kultúrprogramot, amelyben szemináriumok, kultúrnap, ingyenes nyelvtanfolyamok, havonként egy-egy műsoros előadás és tehetségkutató pályázat szerepelt. 0 7 Az 1946 első felére készített kulturális program szelleme már határozottabban érzékelhető; „magyar népi irányba állított céltudatos" előadások és egyéb rendezvények jellemzik. 5 8 1946-ban fokozatosan javult kulturális rendezvényeik színvonala: A népi írók mellett a külföldiek és a modernek (Ibsen, Ady) is sorra kerültek, a zenei tevékenység pedig egyértelműen magas színvonalúvá lett. (Bartók és Erkel hangversenyek.) Már 1945 elején sor került „tanyamissziók" (a környező tanyavilágban tartott műsoros előadások) szervezése is. 5 9 A spontán jellegű, differenciálatlan tevékenységtől a tudatos és magasabb színvonalú tevékenység felé fejlődött a MADISZ-szervezet kulturális munkája Békéscsabán is. Már 1945 júniusában követelték a gazdasági szakiskolát, az ingyenes falusi szaktanfolyamot és mozgókönyvtárak létesítését. 6 0 Kapcsolatot kerestek a Romániai Haladó Ifjúság Mozgalommal és megkísérelték a békéscsabai ifjúsági egyesületek kulturális együttműködésének megszervezését. 6 1 A MADISZ, SZIM, FISZ, és a cserkész csapatok két-két küldöttjéből szervezett bizottság első közös akciója március 15 közös megünneplése lett volna. A politikai küzdelmek fellángolása azonban egyre inkább lehetetlenné tette a különféle ifjúsági szervezetek együttműködését. Az 1945 szeptemberi választások után a MADISZ szervezetében is „új, minőségi nevelőmunkába" kezdtek. Ennek alapja, hogy tevékenységüket munkaközösségi formákra (művészeti, szociológiai, társadalomtörténeti, zenei, stb.) bontották, amelyek nagyobb lehetőséget adtak a kollektivitásra nevelésre, a tehetségek felszínre hozására és az ízlésfejlesztésre. 6 2 Az 1945 végén újjászervezett egyesület megtisztította sorait a közömbösöktől és feladatául tűzte ki: „tovább vinni a népi demokráciát." 6 3 Az erre való felkészítést szolgálta a MADISZ-Szabadegyetem, a szaktanfolyamok, az ifjúság részére szervezett 5 vándorkönyvtár és a Népművelési Tanács gyulai iskolájában rendezett vezetőképzés is. 6 4 Bár a MADISZ vezetői nem adták fel az ifjúsági egység gondolatát, az elkülönülés folyamatát nem lehe462
