Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: A kommunisták és a baloldaliak harca a demokratikus kultúráért Békés megyében 1944-1945-ben

szervezetek között volt a legerősebb, a szervezetek tagságának „politizáló hajlama" és a szervezetek feloszlása között bizonyos összefüggést látunk. A progresszív egyesületek sorsát is nagymértékben befolyásolta, hogy legaktívabb vezetőik és tagjaik a politikai szervezetek vezetői vagy aktivistái lettek, az újonnan választott, „második vonalbeli" vezetők pedig a bonyolultabb politikai viszonyok között általában nem tudták kellően vonzóvá tenni a tisztán kulturális tevékenységet. A szervezeti élet megindítását gátolta az is, hogy az áttelepítések során igen sok aktív paraszti vezető került Csehszlovákiába, akik jelentős része - a Szarvas környékéről kitelepülteknek pl. mintegy 30%-a - kommunista volt.

4 Az egész kulturális fejlődést befolyásoló változás volt, hogy az antifasiszta és demokratikus politikai célokkal összhangban sor került a fasiszta, antiszemita és a nyíltan reakciós kulturális szervezetek (Volksbund, levente, KALOT, KALÁSZ, stb) feloszlatására és a fasiszta sajtótermékek összegyűjtésére és megsemmisítésére.

5 A demokratikus fejlődés előrehaladása nyomán egyre nőtt azoknak a polgári és egyházi kulturális szervezeteknek a száma is, amelyek az új viszonyok között - bár nem voltak betiltva - képtelenek voltak korábbi tevékenységük folytatására, ezért vagy feloszlatták önmagukat, vagy beolvadtak más szervezetekbe. A körösladányi Református Leányegyesület, a békési Nőegylet, a gyulai Református Énekkar, az orosházi Polgári Olvasókör pl. az önfeloszlatást választotta.

6 Az egyesületek másik része valamely tömegszervezethez csatlakozott és annak keretében tevékenykedett tovább: így a szarvasi Iparos Ifjak Önképző köre beolvadt a SZIT-be, a gyulai dolgozók Sakköre (a volt Márky Sakkor) a KIOSZ-ba. Hasonló jelenségek történtek a sportéletben is.

8 A polgári jellegű egyesületek újabb csoportja kisebb-nagyobb mértékű demokratikus átszervezéssel kísérelte meg fennmaradása biztosítását. A békéscsabai Kereskedők Egyesülete pl. 1945 március 15-i közgyűlésén új vezetőséget választott, demokratikus alapokra helyezte érdekképviseleti rendszerét és igyekezett szakszervezeti jellegét elfogadtatni; a kondorosi Polgári Olvasókör is eltávolította azokat a vezetőit, akik ellen kifogást emeltek.

9 Azt az ellentmondást azonban, ami az egyesületek tagságának általában polgári demokratikus szemlélete és a tevékenységük iránt támasztott erősödő népi demokratikus, majd szocialista igények között támadt, csak ideig-óráig lehetett enyhíteni, bizonyos határon túl az szükségszerűen az egyesületek felbomlásához vezetett. Csak kivételnek tekinthetjük a békéscsabai Aurora-kör tevékenységét, amely elfogadta a népi demokratikus fejlődés lehetőségét, képes volt a megújulásra és felbomlasztásáig magas színvonalon irányította a város kulturális életét. A felszabadulás előtt alakult hagyományos kulturális egyesületek körében tapasztalható átalakulási és bomlási tendencia mellett a korszak másik, kialakuló és egyre erőteljesebben érvényesülő tendenciája az új típusú kulturális egyesületek és tevékenység kibontakozása. Ez mindenekelőtt azt jelentette, hogy a különféle pártok és tömegszervezetek kialakulása nyomán elsősorban a tömegek számára új lehetőségei és színterei támadtak a kulturális tevékenységnek, újra megteremtődött a lehetőség a politikai és kulturális tevékenység dialektikus kapcsolatának a korábbinál magasabb fokon történő létrehozására. A demokratikus tömegszervezetek teremtették meg a lehetőséget és az igényt olyan új tipusú, társadalmi jellegű kulturális irányító szervek létrehozására, is, amelyeknek elsődleges célja a különféle pártok és tömegszervezeteik (MADISZ, MNDSZ, NISZ, FISZ, SZIT stb.) kulturális tevékenységének közcélú összehangolása. Bár sem az állami kultúrpolitika, sem a később hatalomra került Kommunista Párt nem támogatta ezeket a spontán módon létrejövő helyi szerveket, a szocialista kulturális rendszer kialakításáig sok helyen sor került ilyen szervezetek létrehozására.

10 (Okányi Dolgozók Kultúr Egyesülete, Fórum Club, József Attila Szakszervezeti Kultúrkör, Munkás-paraszt Kultúrszövetség stb.) Az új típusú kulturális egyesületek sorába tartoztak a kelet-európai országok (elsősorban a Szovjetunió) megismertetésének szándékával a kulturális kormányzat és mindenekelőtt a Kommunista Párt támogatásával létrehozott baráti társaságok. 457