Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szemenyei Sándor: A család strukturális és funkcionális változásának néhány sajátossága Békés megyében

A család strukturális és funkcionális változásának néhány sajátossága Békés megyében SZEMENYEI SÁNDOR A társadalom fejlődésével egyre differenciáltabbá válik az egyén viszonya a társadalomhoz ; mind több közvetítő elem (csoport, közösség, szervezet, stb.) töri meg a viszony közvetlen ívét. Ezen elemek közül napjainkban is kiemelkedik jelentőségével, a társadalom és az egyén számára egyaránt nélkülözhetetlen funkciót ellátó mikrocsoport: a család. Az emberek közötti viszonyok e sajátos rendszerének jelentőségét hangsúlyozza az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat is. E dokumentum szerint: „A család szocialista társadalmunkban az emberi együttélés alapvető közössége. Mindennapi tevékenységével olyan feladatokat lát cl, amelyek nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom számára rendkívül fontosak."

1 A gyermek például jobbára a család közvetítésével ismerkedik meg a társadalom által elfogadott és igényelt normákkal, értékrenddel, illetőleg a különböző státuszokhoz kapcsolódó szerepekkel. Az emberrel voltaképpen a gyermekkorban történik meg minden, ami azzá tette amivé lett. A család úgyszólván belehelyezi az egyént a társadalom szociális struktúrájába. Vagy ahogy Kulcsár Kálmán írja a család „biológiailag és szociálisan létrehozza az egyént".

2 A család fontos funkciót lát el a társadalmi - és tegyük hozzá - az egyén számára azáltal is, hogy megteremti azokat a feltételeket, amelyek a személyiség stabilitását és szüntelen gazdagodását biztosítják. Voltaképpen e feltételek megteremtésével és által válik a család az egyéni és a társadalmi boldogulás kiválképp fontos tényezőjevé. Es éppen azáltal, hogy tudniillik a család a társadalom és az egyén számára egyaránt fontos funkciót lát el, feltételezhetjük joggal, hogy társadalmi életünk fejlődésének további menetében is szükség lesz a családra, mint az emberi együttélés fontos közösségére. A társadalmi viszonyok fejlődésével természetesen nem maradnak változatlanok a családi-házassági viszonyok sem. A család formája, belső élete minden korban függvénye annak a történelmi időszaknak, amelynek viszonyai között létezik. Ha fáziskéséssel is, de sajátosságában mindig az adott korszak jellegzetes társadalmi-gazdasági alapfolyamatainak fejlődés-ritmusát tükrözi. E folyamatok hatására szüntelen alakul, formálódik a család belső élete, társadalmi feladata, változnak a családon belüli együttélés feltételei, a családtagok egymáshoz és a társadalomhoz való viszonya. Egyszóval: a társadalmi változások szerves részeként minduntalan változik a család struktúrája és funkciója. így volt és van ez Békés megyében is. A felszabadulást követő 30 év alatt végbement iparosítás és annak egyik vonzataként jelentkező mobilizáció, illetőleg a nők nagyarányú munkavállalása és az urbanizáció, éppoly jelentős hatást fejtettek ki a család struktúrájára és funkcióira, miként azok az intézkedések amelyeket államunk a családi viszonyok szocialista jellegének erősítése érdekében hozott. 443