Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szakács Kálmán: Az 1905-1907-es mezőgazdasági bérharcok gazdasági mérlege
vítja a mezőgazdasági munkásság gazdasági-szociális helyzetét, s módosítja helyét és szerepét a politikai életben. Ennek egyik oldalát szorgalmazta a megalakult Földmunkás Szövetség - munkás érdekképviseletével, szociálpolitikájával 1906-ban és 1907-ben, amikor a társadalmi küzdelmek középpontjába került. Az 1906-os bérmozgalmak átmeneti eredményeket hoztak és ezt a mozgalom révén érte el a mezőgazdasági munkásság, így növekedett a mozgalom tekintélye. Amilyen örvendetes volt ez a jelenség a földmunkásság szempontjából, olyan veszélyeket hordott magában a mozgalom jövőjét illetően; várható volt a nagybirtokos osztály támadása a jobb bérért és kedvezőbb munkafeltételekért harcoló szövetség ellen. Az MSZDP és a szövetség vezetői hiába hangoztatták, hogy a béremelés révén előállt veszteséget be lehet hozni a termelés növelésével, intenzívebb és ésszerűbb gazdálkodással, miáltal a termelőerők is fejlődnek, tehát az ország termelésének fokozását ,,az emberiség megélhetésének könnyítését" össze kell kötni. 2 4 Hamarosan kiderült hogy a magyar nagybirtokosság nem a termelés korszerűsítésével, a többtermelés biztosításával, az ágazati gazdálkodás alkalmazásával keresi veszteségpótlását, hanem a bérmozgalmak letörésével, a Földmunkás Szövetség megsemmisítésével, vagyis a meglévő állapotok és gazdálkodás konzerválásával. JEGYZETEK 1. A munkarendekre vonatkozóan lásd: a mezőtúri munkások munkarendje (Világszabadság 1906. május 26.), a hódmezővásárhelyi munkások aratószerződése (uo. 1907. febr. 9.) a gyöngyösi szöllőmunkások munkarendje. A hódmezővásárhelyi földmívelő munkások munkarendje. Medgyes-Egyháza szervezett munkásainak munkarendje, Sárkeresztúri munkások munkarendje c. cikkeket. (Uo. 1906. március 24.) A földesi földmívelő munkások munkabér követelése (uo. 1906. márc. 24. és 1906. febr. 10.) A MFOSZ békéscsabai csoportjának munkarendje (uo. 1906. március 10). A bácsmegyei földmunkások munkarendje. A Torontál megyei mozgalmi bizottság munkarendje. Jelentés a Budapesti fő és székvásori állami rendőrség 1906. évi működéséről. Budapest, 1907. 413-416. old. Az alábbi követelések szinte mindegyik munkarendben fellelhetők: részesbér helyett napszámbért, naturálbér helyett pénzbért, a munkaidő és a munka közbeni pihenőidő megállapítását, túlóra esetén progresszív túlóradíjat, azonos munkáért azonos bért férfiaknak, nőknek, a részes és napszámos munkánál konvenció helyett pénz vagy részes bért, a szesszel történő fizetés megtiltását, a robot eltörlését, tisztességes bánásmódot, május i-nek munkásiinneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítását, vasárés ünnepnapokon munkaszünetet, arató bandagazda helyett bizalmi férfit, a bizalmi rendszer elismerését, a minimális munkabér megállapítását, a szakmány és akkordmunka eltörlését (aratást kivéve), a 14 éven aluli gyermekmunka megtiltását, vitás ügyek intézésére fele-fele arányban a munkásokból és munkaadókból alakult egyeztető bizottságot. 1906 őszén a Földmunkások Országos Szövetsége kerületi értekezleteket rendezett, ahol a mezőgazdasági munkások által addig elkészített munkarendek alapján a szövetség vezetősége egységes munkaszerződéstervezeteit tárgyalták meg. Az értekezleteken elfogadták az aratómunkások, a mezőgazdasági cselédek, a napszámosok, a kubikus munkások stb. keretszerződés tervezetét. A tanácskozásokon 667 községből 1443 küldött vett részt. (Világszabadság, 1906. december 8.667 község, 1443 küldött.) Az értekezletek munkájára vonatkozóan lásd: Világszabadság 1906. aug. 25. Hogyan kössünk aratási szerződést. Uo. 1906. szept. 22. Kerületi értekezletek. Uo. 1906 nov. 3. nov. ro. A második hét. December 1. A földmunkások értekezlete. Lásd még: Jelentés a Budapesti rendőrség... 1906. évi működéséről. 416-437. old.) A Csongrád Csanád és Békés megyeiek kerületi értekezletét Orosházán tartották november 11-én az „Alföld" szálloda nagytermében: képviseltette magát 41 község 82 küldöttel. Ambrózfalva, Árpádhalom, Békéscsaba, Bánom, Csorvás, Csongrád, Deszk, Földeák, Gyoma, Gyula, Gyulavári, Gádoros, Gyála, Gyopárhalma, Hódmezővásárhely, Kunágota, Kiszombor, Klárafalva, Kakasszék, Lele,Mczőberény, Makó, Magyarbánhegyes, Mágocs, Nagyszénás, Nagymajláth, Nagylak, Orosháza, Pusztaföldvár, Pitvaros, Porgány, Sámson, Szentes, Szarvas, Szentetornya, Szeged, Szabadszenttornya, Tótkomlós, Tótbánhegyes, Tápé, Újszentiván, (Világszabadság, 1906. november 17, A kerületi értekezletek). Hasonló módszert alkalmazott és tartalmában majdnem azonos követeléseket fogalmazott meg az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt irányítása alatt álló Országos Munkásvédő Szövetség is azzal a lényeges különbséggel, hogy „a szövetség békés eszközökkel akar jobb megélhetést biztosítani". A keretszerződéseket tárgyaló megyei értekezletet, melyen a Békés megyei újjászervezett szociáldemokrata 432
