Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szakács Kálmán: Az 1905-1907-es mezőgazdasági bérharcok gazdasági mérlege
Jóval kiegyensúlyozottabb volt a cselédbérek alakulása. Két nem tipikusan nagybirtokos vidéket - Duna balpart és az erdélyi (Királyhágón túli) vármegyéket leszámítva, a növekedés mindenütt 30% körül van; legmagasabb volt a Duna-Tisza közén (40%) s legalacsonyabb a nagybirtok fellegvárában, a Dunántúlon (30%). Konvenciós - nos - gazdasági cseléd bére, bér, lakás, összes illetmények értéke együtt koronára átszámítva 2 0 Évi átlag koronában A növekedés mértéke Vidék Év Évi átlag koronában 1904-hez viszonyítva Évi átlag koronában koronában | %-ban r. Duna bal part 1904. 1906. 411 431 1908. 562 151 36 2. Duna jobb part 1904. 1906. 473 497 1908. 617 144 30 3. Duna-Tisza köze 1904. 1906. 546 592 1908. 763 217 40 4. Tisza jobb part 1904. 1906. 464 503 1908. 611 147 32 5. Tisza bal part 1904. 1906. 496 524 1908. 667 171 34 6. Tisza-Maros szöge 1904. 1906. 530 550 1908. 700 170 32 7. Királyhágón túli vármegyék 1904. 1906. 363 442 1908. 546 183 50 Ha a napszámbéreknél hangsúlyoztuk, hogy az adatok csak a tendencia érzékeltetésére alkalmasak, semmint a tényleges fizetés értékének és növekedésének bemutatására, akkor itt még inkább fel kell hívni a körülményekre a figyelmet, mert a pontatlanságnak és tendenciózus közlésnek a való helyzet meghamisításának lehetősége a cselédbérek átlagának kiszámításánál még nagyobb. Hiszen pl. a konvcnciós földön termelt termék pénzbeli értékének, a föld megmunkálásának, vagy a konvenciós gabona árának az állattartás jövedelmének a megállapítása, a cselédlakás bértételének meghatározása stb. stb. mind-mind alapjai a félrevezető, tendenciózus adatszolgáltatásnak. Emellett az adatfelvétel, a bértételek besorolása sem nélkülözte a tudatos hamisítást, hiszen ilyen fiktív tételek szerepeltek a bértételekben, mint „egyéb apróságok", 30-30 vagy 50 korona stb. Az kétségtelenül megállapítható, hogy az 1905-1907 közötti bérmozgalmak idején lényeges változások történtek a mezőgazdasági munkásság minden foglalkozási kategóriájának bérviszonyaiban. Ezek a változások két irányban hatottak: egyrészről növekedtek a bérek, tehát a mezőgazdasági munkás428
