Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szabó Ferenc: Békés megye és a reformkor vasútépítési tervei

nalra nagy feladat vár.

1

6 Helyszíni gyors felmérések alapján a két megyébe és Aradra irányuló szállítás és az ugyanonnan történő kiszállítás várható évi összmennyiségét 312 ezer tonnában mutatták ki. Ennek közel 24%-a Békés megyére, a többi Arad városára és Arad megyére esett.

1

7 Az aradiak különösen a „nagy urak és pénz urakkali tanácskozásokat" tartották fontosnak. Sikerült elérniök, hogy gróf Zichy Ferenc, a Középponti Vasúttársasághoz delegált helytartótanácsi biztos, 1847. március 21-én leutazzon Aradra, s ott az összes környező megyék részt vételé vei vasúti „táj értekezletet" szerveztek. (Az előkészítés során arra is gondoltak, hogy a gróf szállását olyan épületbe tegyék, ahonnan jól láthatja az aradi vásár nyüzsgését!)

1

8 Zichy nem lelkesedett a szolnok-aradi vonalért, az aradiakat inkább arról próbálta meggyőzni, hogy jobban járnak, ha Szegeden át kapnak vasutat.

1

9 Kijelentései nem törték le a két megye birtokosait és az aradi iparos-kereskedő tőkés elemeket. Békés megye áprilisban felajánlotta az előzetes felmérés és helyszínelés költségeit, továbbá félmillió napszámot, zömmel a közmunka terhére. A szükséges földterületet a nagybirtokosoktól ingyen kívánták, a jobbágyi használatú úrbéres földekért fizetni akartak. A Középponti Vasúttársaság közgyűlésére nyolc tagú deputációt indított a Békési Vasúti Társulat, köztük hat arisztokratát (soraikban báró Eötvös Józsefet is), a tőkepénzes Wodianer Sámuelt és a középnemes alispánt.

2

0 Az anyagiakat, energiát és leleményt nem kímélő hosszas aradi-békési előkészítés eredményt hozott: Az 1847. április 25-i vasúttársasági közgyűlés hozzájárult a szolnok-aradi vonal előzetes munkálatainak megkezdéséhez, nem utolsósorban Rotschild báró nyolcszázezer ezüst forintra szóló ígérete alapján. 1847 nyarán mindemellett újra bizonytalanabbá vált az aradi terv, a vasúttársaság előbb a debreceni fővonal építését akarta megoldani. Ismét felmerült a szegcdi vonalra történő licitálás gondolata is.

21 Az 1847. július 12-i vasúttársasági igazgatósági ülés végre mégis elrendelte a felmérés tényleges megkezdését az aradi vonalon, Wett József osztálymérnök vezetése alatt.

22 Szeptember elején tényleg megkezdődött a felmérés.

2

3 Eléggé mostoha körülmények között dolgozott Wett mérnök - emiatt panaszkodott is

2

4 - s Arad felől indulva október második felében jutott el Szolnokig. A felmérési költségeket - összesen húszezer pengőforintot - a két megye egyenlő arányban viselte.

2

5 Békés megye a birtokosokra, a céhekre, a vasút által érintendő helységekre, általában a vagyonosabb lakosokra vetette ki részarányosán az összeget.

2

6 Említést érdemlő mozzanat, hogy a vasúttársaság a fennmaradt dokumentumok szerint nem egyeztette pontosabban a tervezett vonalvezetést Békés megye uraival. 1847 októberében a békési társulat ülésén szóvá is tették, hogy a megye szándékaival ellentétben a mérnökök Mezőtúrról közvetlenül Gyomára tervezik a vasutat, kikerülve Szarvas mezővárosát.

2

7 A vasúttársaság nyilván a legrövidebb vonalvezetéssel, minél kevesebb hídépítéssel akarta elérni Aradot. Az 1847 őszén elkészült felmérési munkálatok alapján cl is indulhatott volna az építés. Ennek érdekében a forradalomig a Középponti Vasúttársaság semmit sem tett, igaz, pénze sem volt hozzá. A kiépítést halogató vasúttársaság ismét manipulációkba kezdett, újfent a szegedi vonal iránti érdeklődést erősítette az aradival szemben. Az aradi és békési társulatok 1848. január 30-i együttes ülésén ennek láttán elhatározták, hogy részletes feliratban kérik a helytartótanácsot, az országgyűlést és magát a 42