Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - A NAGY OKTÓBER 60. ÉVFORDULÓJÁRA - Marsi Gyula: Ideológiai ráhatás és társadalmi gyakorlat

Az elmúlt evek során mi sokat szóltunk a szocialista népi-nemzeti egyscg érdekében, hogy a szocializmust hivők és nem hivők együtt építik, és együtt kell, hogy felépítsék. Politikai nevelőmunkánk c nagyon lényeges elve mellett azonban nem eléggé hangsúlyoztuk, hogy a materialista világnézet terjesztése érdekében az idealista, a különböző vallásos nézetek elleni harc nem szünetelhet. Ezzel bizonyos mértékig lehetőséget teremtettünk arra, hogy a vallásos nézetekkel, magatartással szembeni kritikus magatartás gyengüljön. Különösen kedvezőtlen lehet ennek a hatása távlataiban, sőt a fiataloknál, a fiatalok csoportjainál, akik nem érzékelik kellőképpen azt, hogy nemcsak a vallás értelmi elutasítása, hanem a vallásos rendezvényeken való részvétel, a vallásos szemléletmód elutasítása is hozzátartozik a materialista ember lényegéhez. Nem elég csak értelmileg végiggondolni, hogy a materializmus és az idealizmus összeegyeztethetetlen egymással, hogy közöttük kompromisszum nem lehetséges, hanem a tevékenység során is el kell kerülni ezeket a kompromisszumokat. Vallásos szertartásokon való aktív részvételre, de egyáltalán részvételre gondolok elsősorban. Itt is megemlíteném azonban, hogy nem választható el bizonyos magatartás-mód azoktól az anyagi feltételektől, amelyek között ez a magatartás kialakul. Ismert tény, hogy a családi alkalmak, események során viszonylag a legkevesebb társadalmi rendezvény a társadalmi temetések során jön létre. Ennek egyik oka az is, hogy nálunk a városban csak egyházi temetők vannak. Addig, amíg a társadalmi rendezvényeket szervező iroda nem jött létre, de lényegében azóta is, az a helyzet, hogy az a családtag, aki elhunyt hozzátartozója búcsúztatását akarja megszervezni, először is valamelyik egyházhoz kényszerül, oda kell mennie, és ott természetes a kérdés, hogy egyházi szertartás lesz-e vagy sem. És az erre a kérdésre adott válasz sokmindent befolyásol. Például azt, hogy mennyire gördülékenyen lehet lerendezni az ügyet, milyen minőségű lesz a sírhely, amihez hozzájut a hozzátartozó, és így tovább. Érdemes ezen elgondolkodni. A családokon belül is van egy sor kényszerítő hatás. Abban a kérdésben, hogy a családi alkalmakat egyházi szertartással vagy anélkül rendezzék-e meg, a vallásos álláspont mindig támadóbb, ellenállóbb, mint az egyes családokon belüli ateista magatartás. Körültekintéssel, az érzelmekre is figyelemmel kell lennünk természetesen hasonló körülmények között, de azt nem szabad eltűrni, hogy véleményünket terrorizálják, hogy a materialista álláspontot ne tartsák tiszteletben. A szocialista életmód jónéhány területéről szólhatnék még, hogy milyen kapcsolat van ideológiai tevékenységünk és a társadalmi gyakorlat között, hogyan hatnak kölcsönösen egymásra, mennyiben elválaszthatatlanok egymástól. De ennek bizonyítására körülbelül elegendő is ennyi. Két lényeges, legalábbis általam lényegesnek tekintett összefüggést szeretnék befejezésül kiemelni. Ideológiai munkánk hatékonyságának feltételeiről szólnék egyrészt, másrészt arról, hogy a marxizmus-leninizmus hatékonyabb terjesztésénél melyek az előtérbe kerülő főbb problémák. Ezek bizonyos vonatkozásban összefoglalóként is szolgálnak az eddig elmondottakhoz. Ami a hatékonyság feltételeit illeti, azok közül elsősorban az ideológiai tevékenység tudatosságának fokozását hangsúlyoznám, és az ideológiai tevékenység tudatossága itt elsősorban azt jelenti, hogy komplex feladatként fogjuk-e fel az ideológiai munkát, olyan komplexitásnak, amelyet a kommunistáknak, a szocializmus meggyőződéses alkotóinak mindenütt végezniük kell. Amit ők nem is tudnak nem csinálni. A munkahelyeken, a munka jó megszervezésével, a munka fegyelmével, felvilágosító, meggyőző, nevelő sza415