Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - A NAGY OKTÓBER 60. ÉVFORDULÓJÁRA - Marsi Gyula: Ideológiai ráhatás és társadalmi gyakorlat

A szocialista életmód legfontosabb területeinek elemzése is sajátos problémákat hordoz. Különböző területeit vizsgálva természetes, hogy az adott területeken, a társadalom különböző osztályai, rétegei között érvényesülő ideológiai hatás más és más. A szocialista ideológia hatása lehet felszínesebb, mélyebb, esetleg bizonyos területeken az ideológiai hatás korlátozott is lehet. Ennek megfelelően az adott társadalmi csoportok, rétegek magatartása, tevékenysége, az általuk megvalósított gyakorlat eltérhet. Számításba kell vennünk, hogy az ideológia meghatározott ismeret, meghatározott tudás, érzelmek, eszmék. Az alapvető eltérések oka, vagy akevésbé lényeges eltérések oka is mindig a társadalmi helyzet által meghatározott ismeret, meghatározott tudás. Az egyik nagyon lényeges területe a szocialista életmódnak a munka, a termelésben való részvétel. A munkával kapcsolatos magatartás, a munkához való viszony, a munkáról szerzett ismeretek a társadalom különböző csoportjainál, rétegeinél mások és mások. Vannak szélsőségek is. Ilyenek: a fizikai munka lebecsülése, másik oldalon a szellemi munka szerepének, jelentőségének semmibevétele. A munkához való viszony személyes megnyilvánulása is különböző lehet. Vannak, akik élnek-halnak a munkájukért, azonosulnak a munkájukkal. Azt mondhatnánk, hogy tudatosan vállalják a saját jólétükért, az üzem, vállalat, intézmény fejlődéséért, szocializmus építéséért végzett munkát, tevékenységet. A munkához való szocialista viszony tényei mellett - ezt jól példázzák a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom számai -, vannak olyanok, akik „úgy igyekeznek hozzáállni a munkához, hogy mások is hozzáférjenek," szívesen elmennének a munka temetésére", vagy úgy vélik, hogy „amit ma megtehetsz, megteheted holnap is..." Ez a gyakorlat a szocializmust megelőző viszonyokban gyökerezik, jelezve, hogy a szocializmus eszméi milyen áttételeken keresztül hatnak. A munka értékét, szerepét, jelentőségét saját életünkben, a társadalmi közösségek érdekében, a jövő szempontjából végletesen különbözőképpen ítélik meg. Ezt akkor is el kell mondjuk, ha tényként igaz, hogy üzemeink például az ötödik ötéves terv első évében túlteljesítették terveiket. Érvényesítették azokat a központi törekvéseket, amelyek a hatékonyság, a minőség javítására, korszerűbb termékszerkezet kialakítására vonatkoztak. Kevés olyan ember van ma már környékünkben, aki ne értené, valamilyen módon ne érzékelhetné, hogy életével, mindennapjaival, lehetőségeivel, jövőjével szoros kapcsolatban van azzal, hogy termelünk. A kollektívák vitáiban gyakran tanúi vagyunk annak, hogy szóvá teszik: eredményes munka nélkül, anélkül, hogy jól dolgoznánk, nem lehetnek jobbak az élet feltételei. Az élenjárók példája éppen azért jelentős, mert az ő munkájuk, tevékenységük, magatartásuk már túlmutat a felismerésen. Ezek a gondolatok hozzátartoznak a marxizmus-leninizmus ABC-jéhcz. Természetes, hogy ahogy javulnak életfeltételeink, a különböző társadalmi csoportok, rétegek életfeltételei annál pozitívabb a gondolkodás is. Az életfeltételek tervekben, pártprogramokban megfogalmazott pozitív változásai, új üzemek, korszerűbb üzemi berendezések, gépek, városrészek, lakótelepek nagyon lényegesen befolyásolják azt is, hogy a szocialista építés programját hogyan érti, és hogyan vallja magáénak a társadalom, a társadalom különböző csoportjai, rétegei. A szocializmus egyet jelent a jobb léttel, a szocializmus céljai nagyon emberiek. Megfeszített, következetes erőfeszítéseink előre mutatnak, az egész társadalom érdekeit realizálják. Elmondva egyszerűnek tűnik az, ami a valóságban korántsem ilyen egyszerű. A jólét azok számára, akiknek egy-egy előrelépés életük, esetleg nemzedékük álma lehetett, úgy 408