Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Vass Előd: Az öcsödi bírák és polgárok vallomása a Békés megyei hódoltságról

2. Szántó Imre: A törökök 1551. évi őszi hadjárata a Temesvidék és a Maros-völgy meghódítására; Hadtört. Közi. XIX. évf. 1. sz. Bpest 1972, 85 1., valamint u. 5.: Magyarország nemzetközt helyzete Mohács után; Acta Historica, Tonius L., Acta Univ. Szeged. Le Attila József nominata, Szeged, 1574, 241. „A Habsburgok tényleges hatalmi helyzete nem tudta megmenteni Magyarországot a pusztulástól... kétség kívül hozzájárult ahhoz, hogy hazánkat nem nyelte el teljesen a török hódító áradat, vagy nem került az egész ország török protektorátus alá." Ebben a helyzetben Öcsöd földrajzilag a törökké lett terület keleti szélen, a török protektorátus alatti Erdélyi Fejedelemség és a Habsburgok magyar királysága hármas ütközőzónájában került. Az aradi szandzsák 1557/58. évi fejadó összeírása: Velics L.~Kammerer E.: Magyarországi török kincstári defterek, Budapest 1891, II. kötet, 195-197.1. művében található. Az összeírások lakosságszámának kiszámításáról Mészáros L.-Hausfatter K.: A hódoltsági mezővárosok népességszámának kérdéséhez (1546-1562) II.; Demográfia, Budapest, 1974. 2. szám, 215-221.1. 3. Csipes Antal: A gyulai várbirtok XVI. századi gazdálkodása; B. É. IX. évf. 2. sz., 1974. 235.1. Az ide mellékelt térkép az ábrázolt falvak között Ecsedet is feltünteti, valamint Molnár Ambrus: Adatoka szeghalmi járás területének XVI. századi történetéhez; B. É. X. évf., 2. sz. Békéscsaba 1975, 397-413. 1. Ezenkívül Ruzsás Lajos: Az egri vár gazdálkodása a XVI. században, Budapest 1939, 48-50.1. és még ld. az 1. és 2. számú függelékben közölt forrásszemelvényeket. 4. Velics L.-Kammerer E.: i. m., I. kötet, 376.1. és még Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek törtenete, Békéscsaba i960, 392.1. említi a szarvasi és békési palánkvár építését, valamint Szakály Ferenc: Gyula város XVI. század sorsfordulóinak történetéhez; B. É., X. evf., 1. sz. 1975, 217.1., valamint meg Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez, I. kötet, Békéscsaba 1967, 114.1., és még OL, P 588, Rhédei es. lt. 4. fasc. Nr. 1. és Nr. 3. 5. A telepítésről szóló levelek teljes szövege a függelékben olvasható, ezenkívül Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban, 1556-1767, Budapest 1969, 76. 1. és 162. 1. említi a 15 éves háború hatására szűnt meg a magyar örökösjobbágyi rendszer. 6. Karácsonyi János: Békés vármegye története, Gyula 1896,1. kötet, 162.1. és II. kötet 253-255.1. művében Öcsöd község történetét említi s Rhédei cs. lt.-ból az 1624, 1634, 1642, 1644, 1650 cs 1654. évi leveleket említi. 7. A jobbágyrendszerről és telepítésről öcsödi példák említésével ld. Varga János: i. m. 169, 197-198, 206, 362. 1. és ezenkívül OL, P 588, Rhédei es. lt., 4. fasc. Nr. 14 (1645. szept. 25.) 8. OL, P 1868, Rhédei es. lt., Községi iratok, Szentpéterszeg (1651) és az öcsödi halászat ügyéről Rhédey István 1635. nov. 21-én kelt levele Rhédey Jánoshoz Nagylomnicról Erdőszentgyörgyre beszél, OL, P 1868, Rhédei es. lt., Rhédey István iratai, még az 1720. márc. 8-án kelt Debrecen város vallatása Öcsödről az OL, P 1868, Rhédei es. lt., Községi iratok, Öcsöd és Tatárszállás utalásai említik. Szabó István: A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában, Budapest 1947, 7. 1. beszél arról, hogy ,, Wcrbőczi is azt hangoztatta, hogy - valamint a jobbágyi állapot, úgy a törvényes szokás is sokféle, melyet e helységek régi gyakorlatának megfelelően kell megtartani." A földesurak erőszakos jobbágytelepítéséről ld. Varga János: i. m. 197-206.1., és u. ő. i. m. 142. 1. a törökök álláspontjáról tudósít, a jobbágyok visszavitelét akadályoztatok, Eszterházy Miklós nádor megbízottja Thassy Gáspár és a budai pasa 1629-ben erről egyezményt kötött: „ne vigyék a hódoltságból a jobbágyot hódolatlan helyre...". Haan Lajos-Zsilinszky Mihály: Békés megyei oklevéltár..., Budapest 1877, 220. 1., valamint az OL, Mikrofilmtár H. 356 sz. török iratok is hasonló állásfoglalást tükröznek. Ezenkívül még Haan Lajos: Békés vármegye hajdana, II. köt., Oklevéltári rész, Pest 1870, 248. 1. a Lasztóczy család birtoklásáról beszél. 9. A jobbágyköltözést, illetve szökést Varga János: i. m. 16-76. 1. bőven tárgyalja, ezenkívül az Erdélyi Országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel, szerk.: Szilágyi Sándor. V. kötet, Budapest 1879, 469. 1. szintén említi. A Magyar Törvénytár, 1540-1848. évi erdélyi törvények, ford. Kolozsvári S., Óvári K., Márkus D., Budapest 1900, 103. 1. Rákóczi György erdélyi fejedelem törvénykönyve az Approbate Constitutio III. R. LX. XI. cz. art. 1 „Békés vármegyének állapotjárói" írja, hogy „az olyan helyekről bátorságossabb helyekre az embereket e tisztek felhivathassák cs a törvénybeli pert folytathassák..." A Debrecenbe folyó jobbágyszökesek megakadályozására ugyanott 138. 1., Approb. Const. III. R. LXVIII. cz. art. I rendelkezik „... meghatároztatott a jobbágyságnak kiadásának ideje és 1625. esztendő előtt odament jobbágyok, hogy ha hittel nem kötelesek vagy kezesség alatt nincsenek ki nem adattatnak..." Az 1714. évi telepítést Varga János: i. m. 336. 1. említi. OL, P 1868, Rhédei cs. lt. Községi iratok egyik 1716. jan. i-én kelt feljegyzése említi: Öcsödre Tatárszállásra is most Fiscus tette kezét Jus armorumért, Békésben vannak ezek is..." A Harrucker birtokbaiktató levél párja az OL, P 588, Rhédei es. lt., 4 fasc. Nr. 6 (1724. febr. 3.) alatt található meg, melyben majdnem a teljes Békés megye szerepel s benne Öcsöd is. Haan Lajos: i. m. II. köt. Oklevéltári rész 248. 1. a felsődobszai harangról beszél, valamint w.o.: I. köt., Történelmi rész 246-250. 1. Öcsöd rövid történeti áttekintése. 10. U. m. 9. jegyzetben és OL, P 1868, Rhédei cs. lt. Családi leveleskönyv, 1663. jún. 12. Rövidítések: OL = Országos Levéltár Rhedei cs. lt. = Rhédei családi levéltár B. É. = Békési Élet i. m. — idézett mű Hadtört. Közi. = Hadtörténeti Közleménzek 371