Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Vass Előd: Az öcsödi bírák és polgárok vallomása a Békés megyei hódoltságról

Karácsonyi János korábbi értékelése szerint Öcsöd lakói is a 15 éves háború után a futás következtében széledtek el s Rhédei Ferenc az örökös jobbágyaival taksás egyezményt kötött, bizonyos évi bér fejében ennek lefizetése után máshová költözhettek. Az ő megállapítását az új adatok azonban módosítják, az 1560 körüli gyulai urbárium és az 1590. évi levél szerint is már akkor taksát, egy évi összeget fizettek. Ezt az évi egy összeget a Kunság régi szokása szerint fizették, tehát az 1623 körüli újratelepítéskor a falu korábbi jobbágyi állapotát állították vissza, illetve ismertették el.

6 Az öcsödi telepítésről Debrecen város 1720. március 8-án kelt vallatása még bővebben számol be, Kis Péter 82 éves egykor öcsödi, most debreceni lakos vallotta, hogy:,,.. .az háború után Török Lukács volt bé avégett is Erdélyben ő ültette meg Öcsödöt...". A megtelepülést tehát a falusiak egy csoportjának vezetője indította el, a földesúrral való megegyezés alapján. Az 1654. évi sarkadi vallatás jegyzőkönyve szerint a 15 éves háború idején az öcsödiek Békésre futottak s onnan a fenti módon települtek vissza. De ugyanakkor a mezőtúriak 1645-ben Öcsödre futottak. Erről Bakos Gábor 1645. évi egyik leveléből szerzünk tudomást, amelyet Boldogkővárából írt szökött jobbágyainak: „...mostan Öcsödön lakozó örökös jobbágyaim az kik túri földemből eloszlottatok azt akarom... Túrra haza szálljatok.. ,"

7 Az öcsödiek adóikat hol Kolozsvárra, hol Tátralomnicra, hol Husztra küldték, de rendszerint a Rhédeiek legközelebbi tiszttartójának adták át úgy, mint Varga Péter szentpéterszegi bíró 1651-ben egyik levelében számol be arról, hogy: „...az öcsödiek summájukat felhozták..." Öcsödöt a birtokszerző Rhédei Pál leszármazói közösen birtokolták, több más helységgel együtt, s ezeket egy tiszttartó fogta össze s igazgatta. A földbirtokos család és az öcsödiek egyik állandó vitája a Körös halászata és Tatárszállás puszta használata volt. Az öcsödiek a halászat és a puszta használatának török eltiltásával védekeztek, de az 1720. évi debreceni tanúvallatási jegyzőkönyvben szereplő tanúk ezek használatát mégis bevallották. Öcsöd lakói az 1630-as évektől kezdve állandó zaklatásban éltek, mert a munkaerőhiányban szenvedő földesurak Magyarországról is és Erdélyből is a török területekről akartak, ha kellett erőszakkal is, maguknak jobbágyot telepíteni. Az öcsödi panaszlevelek szinte a teljes jobbágyfogási lehetőségeket feltárják. A kallói, szendrői vagy ónodi végvárak katonái elhajtják állatával együtt a dolgozó jobbágyokat, vagy csak a mezőn legelő gulyát hajtják el és az érte menő jobbágyoktól kezességet kérnek más helyre településre, valamint a falut dúlják fel, pusztítják a vetést és saját házából hajtják el a jobbágyokat s esetleg túszokat szednek, mindezt csak azért, hogy áttelepiilésre bírják őket. Az 1643. április 6-án kelt levélben szereplő Bába István kállói kapitány erőszakos jobbágyszerző tevékenységének eredményét jelentené az az adat, hogy Gál Lukácsot 500 tallérért a Csongrád megyei Belény helységben a Lasztóczy család felszabadította. A Lasztóczy család is birtokjogot formált Öcsödre s onnanjobbágyokat telepített ki.

8 A biztonságosabb életviszonyokat kínáló Debrecen, Békés vagy más helységekbe való átköltözés, ha kellett, akkor szökéssel is állandóan folyt. A magyar törvények szabályozták, de az erdélyi törvények megtiltották a jobbágy költözését s ekkor Békés megye az Erdélyhez csatolt magyarországi részek közé tartozott. A jobb megélhetésen kívül a török vérdíj fizetése is oka lehetett a jobbágyok elszökésének, mint Nagy István esetében is Öcsödön, aki Debrecenbe szökött és ott meggazdagodott. Öcsöd hódoltsági helyzete miatt ajobbágyok szökését megakadályozni nem lehetett, és azok állandóan, különösen Debrecen felé futottak. 1660-ra, mikor Várad vára török kézre került, Öcsöd lakossága is nagyon megfogyatkozhatott s a község kapcsolata a Rhédei családdal ekkor átmenetileg megakadhatott, majd folytatódott. Az 1660-as évek hadjáratai körülményei között az 1633. évi Felsődobszáról származó harangot feltehetően protestáns menekülők hozhatták be. De az 1720. évi debreceni tanúvallatási jegyzőkönyv egyik feljegyzésében arról beszél, hogy: „...az úr néhai tekintetes Rhédei Ferenc uram volt ott Öcsödön mikor az török Bécs alá ment...". 1683-ban Rhédei Ferenc Thököly Imre fejedelem toborzótisztjeként járhatott ott, de utána 12 évre rá 1695-ben, a gyulai vár visszavívása körüli ostromban, majd az 1704. évi szerb támadáskor Öcsöd ismét elszéledt. Öcsödöt 1714-ben ismét Rhédei Mihály telepítette meg a Balmazújvárosba menekülőkből. De alig néhány év múlva 1716-ban a kincstár Öcsödöt a Rhédei családtól elvette s ugyanakkor Harruckern bárónak juttatta.

9 364