Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Ján Sirácky: Ambrózfalva első lakói

Ez új község lakói 1844 év tavaszán jöttek, s házakat építeni kezdették; e végből a kincstár numerusra 200 frtott váltóban, mint szegény embereknek előlegezett nekik, mely előlegezés 6 év alatt a dohány pénzből törlesztendő volt." Ambrózfalva lakóinak későbbi életéről az idézett forrásból már kevesebbet tudunk meg. El kell viszont mondanunk, hogy a szomszédos kamarai községek canonica vizitációi még annyi adatot sem tudatnak, holott pl. az első ilyen csanádalbcrti vizitáció jegyzőkönyvét Czinkotszky Márton, az ottani szarvasi születésű evangélikus lelkész készítette, aki a helység történetéről figyelemre méltó munkát írt.

7 Innen tudjuk, hogy a kamarai birtokokon való telepítés feltételei a kezdeti időszakban igen kedvezőtlenek voltak. A föld magas bérleti díján kívül minden háztulajdonosnak 5 hold dohányt kellett ültetnie, s termésének a fele mint a föld bérleti díja a kamarát illette meg, a termés másik felének megvásárlásához a kamarának elővételi joga volt. A legelőnek kiosztott területet nem volt szabad felszántani. Ugyan minden lakosnak joga volt házat építeni, kutat ásni és a háztelket bekeríteni, de ha nem akart tovább bérlőként ott maradni, a házát le kellett döntenie, a kutat betemetnie, s földet ki kellett egyengetnie. A kamara engedélye nélkül a kamarai községeknek ill. a lakosoknak nem volt regáléjoguk, amelyek a földesúri birtokokon szokásosak voltak. Ez azt jelenti, hogy nem volt joguk kocsma, mészárszék, sörfőzde, malmok, üzletek fenntartására, nem vadászhattak, nem főzhettek pálinkát, s pénzért még rövid időre sem fogadhattak vendégeket. Ha elhullott a jószáguk, vagy elemi csapások érték őket, nem volt joguk a bérlet felmondásárai ill. nem kérhettek rá engedményt. Az a tény is nagy terhet rótt rájuk, hogy a kamarával szemben, kötelességeikért egyetemlegesen (in solidum) feleltek, s a bérleti díjért egész vagyonukkal kezeskedtek. Nem hozhattak létre községi elöljáróságot, s nem követelhettek urbariális jogokat. „A lakosok eleinte csak nyomorogtak, kegyetlen harcot vívtak sorsukkal s a kedvezőtlen anyagi körülményekkel."

8 E rövid cikkben mindenekelőtt Ambrózfalva első lakói névjegyzékének a közlését tekintjük feladatunknak, mintsem gazdasági helyzetük elemzését, melyre csupán azért utaltunk, hogy könnyebben megértsük, milyen körülmények közepette telepedtek le. A jegyzékből kitűnik, hogy a telepítés első évében a következő zsellércsaládok költöztek ide: Ambrózyfalva K. K. Feles Dohány Kertészek Népségi Öszveírása 1844/5.* Numero Zsellér Numero Zsellér 1 Havran Mátyás 17 Salád György 2 Havran Mátyás üres 18 Stefányik Márton 3 Havran János 19 Czabarka Mihály 4 Havran János üres 20 Erdélyi András 5 Bohus János 21 Czabarka György 6 Czipó György 22 Czabarka György üres 7 Veraj Márton 23 Ando János 8 Koszetz Márton 24 Ando János üres 9 Mcdovarszky Mihály 25 Cseloszki János ifj. 10 Kovács János ifj. 26 Cseloszki János ör. 11 Kovács János ör. 27 Cseloszki János ör. üres 12 Gyurkó Márton 28 Cseloszki György 13 Hajtman János 29 Cseloszki Mihály ör. 14 Stefanyik György 30 Cseloszki Mihály ifj. 15 Stefanyik György üres 31 Hegedűs Mátyás 16 Stefanyik János 32 Filo János * Csongrád megyei levéltár, Szeged. Csanád vármegye Adószedőjének iratai (Perceptoralis) összeírások (Conscriptionis dicales) 1734-1848. IV. A. 9. b. 1. cs. Ambrózfalva, 5. sz. 356