Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bilibok Péterné: Egy 132 éves emlékbeszéd Tessedik Sámuelről
E frigynek papja a polgáriasodás magasztos szelleme; - s bélyege annyira maradandó, hogy míg világi s egyházi törvényeink a legszorosabb kapcsolatot néha bűntelen széttéphetik, nincs külső hatalom, mely a hazafit mint ilyet oly állásba tegye, hogy hazájának tartozását bitorlás nélkül megtagadhassa. - A polgári kötelesség imez érzete fogantatá, tartja fenn s gyarapítja mindinkább a tek. Egyesületet is; - s ha igaz, hogy a mezőgazdaság azon szilárd alap, min a nemzeti jólét rendületlenül áll, - tisztelnünk kell a jó ügy munkásait, s becsülnünk a férfiakat, kik a dús bánya kincseinek a közhaza javárai kihasználása körül hazafi szakmányukat emberségesen letöltötték. E kevesek egyike Tessedik Sámuel. Az egykorúak megtagadták őt, - az utókornak, mely mi vagyunk, s mely a mezőgazdasági értelmiség eme lankadatlan előharcosának oly igen sokat köszön, az utókornak őt felejteni nem szabad; s emelhetnék-e alkalomszerűbben szót a hamvadó felett, mint éppen itt, a mezőgazdasági okszerű haladás ennyi baráti, felkentjei és avatottjai közt? Tessedik 1742-ben született, tanulását Pozsonyban kezdé, Debrecenben folytatá, s Erlangenben végezé. 3 A virágzó gyáripar mely Erlangenben ekkor oly magas fokon állott, a csekély morzsából oly nagyszerűvé lett hallei Francke-féle árvaház 4, a dcssaui vízszabályozó gátak, rétöntözési készülékek, a charlottenburgi sivány homokra varázsolt gyönyörű ligetek, s általában a mezőgazdasági ipar és közoktatás sikereltetésére külföldön alkalmazott intézetek, miket útjában szorgalmasan felkeresett, annyira megtermékenyíték fogékony lelkét, hogy leghőbb vágya lőn hasonló célszerű intézetek keletkeztetéséhez hazájában egész erejével járulni. E korba esnek a nagy királynő, Mária Teréziának a közoktatás ügyében előkészítésül kibocsátott számos bölcs rendelései; s Tessedik, ki ekkor szarvasi pap volt, kicsinyben kísérlé meg azt, mit a nagy királynő országszerte kívánt életbe léptetni. Taníttatott ugyan ekkor már hazánkban néhány nevelőintézetben, s jelesül a szeneiben 5 a mezőgazdaság, sőt a fejedelmi akarat több gazdasági egyesületet teremtett; mindezek azonban kérész életűek voltak, s a gyakorlati életszemléléssel foglalkozó Tessediknek újabb bizonyságot szolgáltak arra, miszerint a közoktatást, hogy sikere tartós, maradandó legyen, más alapra kell helyezni. O tehát egész figyelmét a nemzettest legnagyobb s egyúttal legelhagyatottabb részének, a népnek olyképpeni tanítására fordítá, miszerint a nép ne csak pusztán elméletileg készíttessék fel, hanem üres, különben eltékozlandott idejében kenyérkereseti képzést is nyerjen az iskolában. 1799-ben 0 bemutatá tervét a gyulai földesuradalomnak, s hogy mezőgazdasági tanításának kísérletek által hitelt és bizodalmat szerezhessen, néhány hold szikes földet kért. A kísérleti mező - 45 hold 7 - ki lett hasítva, s így megvetve alapja a sok viszontagságú szarvasi gazdasági és műipari példány-intézetnek, mely első a hazában; Hofwyl 8, Schnepfenthal 9 és Kupferzell 1 0 volt együtt. Három szakból állt az intézet, az első a külföld legegészségesebb szerkezetű elemi iskolái szerint vala elrendezve, a második szak a mezőgazdaságot, a harmadik osztály a műipart tárgyalá, s e két szakban a természetrajzon kezdve, a mindennapi életbe oly élesen benyúló éptanon 1 1 keresztül mindazon tanulmányok népszerűen előadattak, mik a mezőgazdaság és műipar szép tudományát közvetve bár érdeklék. 35
