Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Varga László: Emléksorok helyett

Papp: A községnek segítettünk vele, ilyenek tették nagy részét a társadalmi munkának. De mentiünk ki az állami gazdaságba répát szedni, felajánlottunk néhány napot, az egész iskola. Kovács: Töviskesbe mentünk kukoricát törni, és kisvonattal mentünk, aztán mikor lassított a vonat, kihúztuk a szöget, elmaradt két kocsi, amikor két kilométert elmentünk, akkor szóltunk, hogy lemaradt két kocsi. Akkor vissza az egész! Amikor hoztuk vontatóval a kukoricát (Vargához) te voltál az, aki felültél egyszer a vontatóra, és elindítottad, és a vontató nekiment a másik pótkocsinak. (Derültség). Varga: Kegyetlenül szentségeit a traktoros. En mint ifjúsági vezér, akartam bizonyítani, hogy az ifjúságnak mindenhol ott kell lenni, mindenben részt kell venni, aztán a vége az lett, hogy összetörtem a zetornak az orrát. (Derültség) Nem tudom, hogy vagytok vele, én a legbüszkébb arra vagyok, hogy volt egy iskolaújságunk. Egy viszonylag rendszeresen megjelenő újság, még ha csak stencilezett formában is. Nagy: Egyébként az itt levők közül többen írtak ebbe az újságba. Varga: (Nagyhoz) Sanyi! Te voltál a főszerkesztője! Nagy: Papp Zoli Piz aláírással minden számba írt valamit. Aztán Laci barátunknak két számban is találtam írását... Varga: Ki ismeri ezt a nevet, hogy Kapitány László? Papp: Maróthy Laci írói álneve volt... Varga: Az egyik számban megjelenő Maróthy-vers utolsó két versszakát idézném, hogy hogyan lehet 18 éves korban a szerelmet és a politikát progresszíve összeegyeztetni. Szóval a két utolsó versszak: „Két forró kéz egymást fogva két tüzes szív együtt dobban Mit gondolsz te vén öreg hold Úgy van már ahogy rég volt?" Na, most jön a mondanivaló! „Más az álom más az élet új szerelem új az élet Tündérkert már nincs a holdban Földre jön és itt lesz holnap" (Maróthy hoz) Kis túlzással én ezt egy szoc. reál. szerelmes versnek minősítem. Nem tudom, hogy most visszahallva, valamiféle emóciókat megindít-e benned? Maróthy: Még mindig nem tudod, hogy mi a szocialista realizmus. (Derültség.) Nagy: Elég nehéz volt ennek az újságnak a szerkesztése, ill. nyomtatásával volt a legtöbb baj. Emlékszem, napokig kellett szaladni, míg le tudtuk gépeltetni. Akkor még nem volt létszámstop, nem is kellett, olyan kevés volt a gépíró. Emlékszem, bejártam a Vízügytől a községi tanácsig, a pártbizottságig, a gimnáziumig egy-egy lap legépeltetéséért az összes irodát. Varga: A gépíró-kerestetés közben két oldal felcserélődött, és valami olyan marhaság kerekedett ki a cikkből, hogy nem igaz! Emiatt a megyei KISZ-bizottság, amely az újságot megjelentette, megvonta a bizalmat és a lap megszűnt. Papp: Ha jól emlékszem, egyszer írtam egy nagyon éles cikket két lányról, hogy hogy álltak ők a Himnusz alatt. Nem tudom, hogy megvan-e benne? Varga: Erre én is emlékszem. 332