Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből (A könyvművészeti kísérletezés évei)

vagy tartalmánál fogva már nem aktuális, vagy pedig kísérlet, szerzőjére nem jellemző stb. Szeretném, ha a kiválogatásnál nem a tanári szempontok érvényesülnének, hanem általános emberi és művészi szempontok, egy szabad felfogás, amely teljesen elfogulatlan legyen. A nagyobb és fontos szerzőknek külön kötet jutna... A kisebbek közül egy-egy kor vagy egy áramlat kis szerzői összefogva gyűjtőcím alatt. Külön kötetnek kellene lenni a Bánk bánnak és Az ember tragédiájának. Az egész sorozat amellett lehetőleg olyan legyen, hogy minden kötetet külön lehessen megvásárolni.. ."

4

7 Király György örömmel és lelkesedéssel fogadta Kner Imre felkérését és tervét, ez tűnik ki azonnali válaszából is: „...Ami az Ön nagybecsű tervét illeti, annak elveivel teljesen egyetértek. Természetesen ebben a gyűjteményben nem szerepeibet más, mint ami művészi szempontból ma is él még, s aminek mellőzése nagy veszteség volna mai kultúránkra. - A kiválogatásnál semmi tanári, semmi iskolai szempont nem érvényesülhet, ezen is egy nézeten vagyunk.. ,"

4

8 Ugyanebben a levélben körvonalazza elképzeléseit is, kitérve a válogatás szempontjaira, az egyes kötetekben szereplő rövid bevezető tanulmányokat készítő személyekre,

4

9 a terjedelmi és kötészeti megoldásra, sőt egy 20 kötetes sorozattervet is küld.

5

0 Kner Imre viszontválaszában

5

1 a Király-fele tervezet elfogadásáról ír, míg Király György erre írt válaszlevelében

5

2 már egyre határozottabban kirajzolódnak a későbbi Kner Klasszikusok sorozatának tematikai körvonalai. Ez ügyben az utolsó tevékenységet az a Kner-lcvél jelenti,

5

3 melyben a válogatás véglegesítéséről, illetve a sorozat köteteinek formájáról - a régi magyar könyvek kedvelt tizenkettedrét formáját választotta Kner Imre - tudósította Király Györgyöt. Ekkor azonban hosszabb időre leállt a munka, csak 1920 második felében került sor az érdembeni folytatásra. Hasonló sorsra jutott az a mesesorozat-terv is, amely Balázs Béla, Lcsznai Anna és Gaál Mózes szerkesztésében, Kozma Lajos rajzaival készült volna. Pedig ez ügyben is már komoly előkészületek történtek: Gaál Mózes elkészített egy 11 és egy 24 kötetes tematikai tervezetet

5

4, 1919 februárjában már a formátumról, a példányszámról, a betűtípusról, a szerzői jogokról leveleztek -, az események alakulása azonban megszakította a további munkálatokat.

5

5 Knerck haladó gondolkodásmódját, szemléletét bizonyítja, hogy 1919 márciusában, amikor kimondták a nyomda szocializálását, Kner Izidor „felajánlotta azonnali átadással az egész vállalatot, a kasszában lévő, két hétre való szemelyzetfizetéssel együtt..."

5

6 A társadalmi átalakulástól Kner Imre egy új alapokon álló könyvkultúra megvalósítását remélte. Ezt körvonalazta Kommunista könyvkultúra című cikkében, melyet a Corvina című folyóirat (a Népbiztosság hivatalos lapja) közölt 1919. június 30-i számában. Tanulmányában rámutat a kapitalista társadalom gazdasági szerkezetéből adódó hibákra, így arra, hogy a tömegek kultúrszínvonalának emelését nem tekinti feladatának. A könyvkiadók csak az üzleti szempontokat, az eladhatóságot vették figyelembe, így egyre mélyebbre süllyedt az irodalmi és olvasói színvonal. Ezzel együtt járt a nyomdászat leromlása is, a könyv a minél nagyobb profit érdekében értéktelen tömegcikké silányult. A kommunista könyvtermeléstől jelentős változásokat remélt: „...A könyvkiadási tevékenység feladata az lesz a kommunista társadalomban, hogy a művészet és irodalom termékeit méltó formában juttassa el mindenkihez, s a kultúra igazi terjesztőjévé, a forradalom 320