Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Várai Mihály: A termelés színvonala és a szakember-ellátottság helyzete Békéscsabán és környékén

módszereket felváltja az új műszaki, technológiai eljárás. A dolgozók száma csökkenő tendenciát mutat, jelenleg 3000 fő. Az egy főre jutó eszközállomány 341 000, a termelés 158000 Ft. Az elhatározott fejlesztések csak kismértékben csökkentik az ágazat elmaradottságát, az eszközállomány 36,4%, az egy főre eső termelés 35,7%-kal növekszik. Az építőiparról külön meg kell állapítanom, hogy felszereltsége alacsony színvonalú. A foglalkoztatottak száma közel 7000 fő. Az egy főre jutó eszközállomány szembetűnően alacsony, 140000 Ft. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 220000 Ft. Ezen ágazatban 1980-ra az eszközállomány mintegy kétszeresére, a termelés 50%-kal növekszik. E jelentősnek tűnő fejlesztés nélkül nem tudjuk végrehajtani az V. ötéves terv több mint 4 milliárd Ft értékű építőjellegű beruházásait. Összességében az ipar cszközellátottsága az ágazati különbségeknél vállalatonként nagyobb szóródást mutat. Pl.: a könnyűiparon belül az egy dolgozóra eső eszközállomány a Kner Nyomdában a legmagasabb, 382 000 Ft. A Patex gyáraiban alig 1/5-e, a tanácsi és szövetkezeti egységekben a tizedrésze jut. Az elmúlt három évtized fejlődése következtében jelenleg 10 vállalat, gyár működik a megyeszékhelyen, itt a foglalkoztatottak száma meghaladja az 1000 főt (összesen 18000 fő), és 12 termelőegységben átlag több mint 500-an (7800 fő) dolgoznak, 23 egységben közel 8 000 embert foglalkoztatnak. A felszabadulás előtt csak egy olyan vállalat működött (Rokka Kötszövő Üzem), ahol valamivel többen dolgoztak, mint 500-an. A termelés szervezeti és irányításbeli központosítását nem követte a termelőtevékenység koncentráltsága. A 45 ipari szervezethez 125 üzem vagy gyáregység, illetve telephely tartozik. A területi megoszlás szerint az ipartelepek nagyobbik fele békéscsabai székhelyű. A foglalkoztatottak kb. 2/3-a Békéscsabán dolgozik. A termelési értéknek mintegy 80%-a a megyeszékhelyen realizálódik. (A város környékén iparilag legfejlettebb Mezőberény nagyközség, itt az iparban dolgozók száma meghaladja a 3 ezret, a termelési érték 5-600 millió Ft között mozog.) Az elmúlt 15 esztendőben a termelés hatszorosára, a foglalkoztatottak száma több mint háromszorosára nőtt. Az V. ötéves terv időszakában a termelés intenzív fejlesztésére mintegy 6 milliárd Ft-ot fordítunk. Békéscsaba város és környéke mezőgazdasága forradalmi átalakuláson ment át. A 47058 ha-on, 40955 ha szántón (a felszabadulás előtt 16 000 kis gazdaság, 1/7 részén tőkés nagyüzem) jelenleg 9 mezőgazdasági termelőszövetkezet és egy állami gazdaság működik. Magas színvonalú belterjes irányú földművelést folytatnak. A szántóterület mintegy 50%-án iparszerű termelési rendszerbe tömörülve termelnek. Főleg kukorica-, búza-, cukorrépa-, napraforgó-, szója- és újabban rizstermeléssel kapcsolódnak a termelési rendszerekhez. A terület mintegy 68%-án búzát és kukoricát, 30%-án ipari növényeket, szálas takarmányokat termelnek. Pl.: 1976-ban búzából 44,6 q/h termésátlagot értek el, 8 q-val többet, mint egy évvel korábban. Az állatttenyésztés, a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés fejlődő tendenciájú, különösen a tojástermélésben kimagaslóak az eredmények. Az állatsűrűség mind az országos, mind a megyei átlagot meghaladja. A IV. ötéves terv időszakában a termelés a legdinamikusabban fejlődött, az országos előirányzatnak több mint kétszeresét érte el. Pl.: 1975-ben 1 ha szántóterület bruttó temelési értéke meghaladta a 29 ezer Ft-ot. A termelés színvonala gazdasági egységenként differenciálódik, elmarad a körzet adottságától és viszonylag a termelőerők fejlettségétől is. A közel azonos üzemi viszonyok jobb 293