Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - SZEMLE

hatunk a mezőgazdasági szövetkezeti gazdálkodás sajátosságairól, jelenlegi helyzetéről, az egységes kollektív tulajdon kialakulásának folyamatáról. Mezőgazdasági témát dolgoztak fel dr. Tóth László - Vantara János szerzők is. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának egyik legaktuálisabb, legtöbbet vitatott, sok tekintetben még ma is megválaszolatlan kérdésére, a differenciálódásra, illetve a differenciáltságra keresték a választ. Vizsgálat alá vették a Körösök Vidéke Tsz-Szövetséghez tartozó 69 termelőszövetkezet gazdálkodásának módjait, eredményeit, jellemezték a differenciálódás folyamatának kiváltó okait és tényezőit. A tanulmány sok statisztikai adattal támasztja alá az említett termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlődési irányát, továbbfejlődésük leglényegesebb öszszetevőit. A szerzőpáros kutatásainak anyaga bázisa lehet az egész megyére kiterjedő komplex vizsgálatnak e témakörben. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek helyzetével és az ebből fakadó feladatokat elemzi Bobvos János - Karkalik András - Molnár Lajos szerzői hármas. Munkájukban rövid áttekintést adnak a megye mezőgazdasági termelésének alakulásáról, gazdasági adottságairól, ezen belül elsősorban a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek területi elhelyezkedéséről. Főbb összefüggéseiben elemzik az adott termelőszövetkezetek termelésben, jövedelmezőségben, foglalkoztatottságban jelentkező hiányosságok okait, megoldásuk lehetőségeit. Számszakilag alátámasztva jelzik azokat a feladatokat, amelyekkel elősegíthetők a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése, dinamikusabb fejlődése. Kovács Pál az orosházi járásban működő egyesült termelőszövetkezetek gazdálkodásának megváltozott szerepét boncolgatja tanulmányában. A termelőszövetkezetek egyesüléseinek befejezésével azokat az objektív és szubjektív tényezőket jellemzi, amelyek e szövetkezetek gazdasági tevékenységük megszilárdítását, továbbfejlesztését biztosítják. Kiemelten foglalkozik a pártszervezetek irányító tevékenységének jelentőségével, a termelési tevékenységeket fokozó hatásukkal. ,,A munkaerő-ellátottság alakulása a szarvasi mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 1965-19S0 között" címmel mutatja be dr. Pilishegyi József Szarvas város foglalkoztatási struktúrájában beállott változásokat. Bő statisztikai adatokkal adaptált vizsgálódásában a termelőszövetkezetek termelési és technikai fejlesztési mutatóival paralell jellemzi a mezőgazdasági foglalkoztatottság szerkezeti változásainak eredőit, jelenlegi helyzetét, annak objektív szükségszerűségét, továbbá a fejlődés várható alakulását. Bemutatja az ágazatokban beállott munkaerő ellátottságának továbbra is csökkenő irányát, s azt, hogy hogyan ellensúlyozhatja a gépesítés fejlesztése, a korszerű munkamódszerek alkalmazása. Józsa Béla szemléletesen és pontos adatokkal ismerteti a megye lakossága életszínvonalának alakulását a IV. ötéves terv időszakában. Jól érzékelteti az életkörülmények főbb összetevőinek elemzésével a lakosok jövedelem és fogyasztási szerkezetének átalakulását, valamint a szociálpolitikai intézkedésekhatását valamenynyi társadalmi réteg életvitelére. A magyar tudományos közéletet, a tervezést és a politikát ma is élénken foglalkoztató kérdéskomplexumot dolgozott fel dr. Becsei József ,,Az életformaváltozás lehetőségei és irányai az Alföld tanyavilágában" című munkájában. Sokoldalúan mutatja be a magyar tanyarendszer kialakulását, átalakulási folyamatát, és ezzel egyidőben jelentkező gazdasági, társadalmi szerepét, kapcsolatát a zárt településekkel. Az alapvető változást az ötvenes évek társadalmi, gazdasági fejlődése indította el, majd a szocialista nagyüzemek kialakulásával szemléletében és életvitelében új vonások jellemzik a tanyán élő lakosságot - „megindult a tanyavilág pusztulási folyamata." Az írás értékes adatokkal egészíti ki a megyei propagandisták munkáját, ugyanakkor az érdeklődők számára is tanulságos, érdekes képet ad megyénk települési formájának, történeti gazdaságföldrajzi fejlődéséről, jelenéről. A ma emberének egyik legaktuálisabb és legizgalmasabb kérdésével foglalkozik dr. Horuczi László ,,A fejlett szocialista társadalom jellemzőiről" című tanulmányában. A szocialista eszmetörténet felvázolásával indítja el a fejlett 250