Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Zilahi Lajos: Adatok a tanyai iskolák felszabadulás utáni életéről
nak beiskolázását eredményesen végrehajtotta a testület. 1949 őszén a központi körzeti iskolának és a négy tagiskolának összesen 225 tanulója volt. Két tanulócsoportban különösen magas volt a létszám (Sósföld: 48, Eötvös-tanya: 48). Decemberben az orosz nyelv szakfelügyelője járt az iskolában. A négy évfolyamon összesen heti 6 órában tanították az orosz nyelvet. A felső tagozat 42 tanulója vett részt orosz nyelvtanulásban. A második félévben viszont - Litauszki János áthelyezése miatt - a tankerületi főigazgató leállította az orosz nyelv tanítását. A pedagógiai munka változását főképp a tantervi anyag aktualizált kiegészítései jelezték. Az új tantervek, tankönyvek demokratikus tematikája maga is segítette az iskola demokratizálódását. A szabad beszélgetés órák, az úttörő foglalkozások ezt az anyagot a proletárdiktatúra harcos társadalmi igényeihez igazították a tanyai iskolákban is. A legkisebbektől kezdve a 8. osztályosokig mindenütt olvastak és beszélgettek a felszabadulásról, a tanyai szegényparasztok nyári munkájáról, az új házak építéséről, a gépállomásokról. A felső tagozatos szabad beszélgetés az összevont V.-VI. és VII.-VIII. osztályokban közös órában volt, hasonlóan a történelemhez, rajzoláshoz, énekhez és testneveléshez. A többi közismereti tárgy tanítása évfolyamonként külön órákon, nevelői és önálló foglalkozás keretében folyt. Az oktatás-neveléshez segítséget adott, hogy 1950 elején a felső tagozat diákkönyvtára Gorkij, Fagyejev, Darvas József, Illés Béla műveivel bővült. A körzeti iskola ugyanebben az időben rádiót is kapott, egyelőre azonban a villany bevezetésére várniuk kellett. 3 2 Az iskola tanulói részt vettek az MHK-mozgalomban. Április 4-e megünneplésére a tanulók, a nevelők munkafelajánlásokkal készültek. Különösen az iskolai hiányzás és kimaradás („lemorzsolódás") ellen hirdettek meg kemény harcot. A tavasz folyamán minden iskolakörzetet dűlők szerint felosztottak egy-egy hírvivő úttörő és MNDSZ megbízott felügyelete alá. A lemorzsolódás elleni munkáról az iskola hírszolgálata folyamatosan tudósított. Kiemelt feladatnak tekintették a hittanórára járó tanulók meggyőzését is. A hittanórára járó tanulók meggyőzése szintén nagy szerepet kapott a második félévben. Érdekes adata a tanévnek, hogy míg 1949 decemberében még a tanulók 85 százaléka vett részt vallásoktatásban, a tanév végére viszont az akkor hittanra járó 188 tanuló 56 százaléka elmaradt a hittanórákról. Testületi határozat alapján az év végén már sem a bizonyítványba, sem az anyakönyvbe nem kerültek be a hittanjegyek. A tanév utolsó három hónapjában a nevelők is, a tanulók is komolyan vették a tanulmányi munkát. A tanulmányi verseny a 8. osztályosok továbbtanulásának előkészítését is szolgálta. Délután az úttörőszervezet folytatta a munkát. A faliújságon, a példamondatokban rendszeresen helyet kapott a továbbtanulás ösztönzése. A pusztaszenttornyai körzeti és az igazgatáshoz tartozó tagiskolák 7 nyolcadik osztályos tanulója közül végül is négyen jelentkeztek továbbtanulásra. A megkülönböztetett figyelem nem csupán a 8. osztályosokat övezte. Kétszáztíz gyermek zárta eredményesen az évet 1950 júniusában. A közös munka eredményeképp sikeres tanévzárás mellett elérték, hogy lényegében minden iskolaköteles gyermek már júniusban beiratkozott az 1950/5 l-es tanévre (összesen 216 tanuló, a koedukáció szempontjából nézve 109 fiú és 107 leány). 3 3 A nevelők a beiratás napjára feldíszítették az iskolákat. A különböző dűlők között beiratási versenyt hirdettek meg. Az iskola kezdeményezését segítette az MNDSZ és az ifjúsági szervezetek is. 3 4 Az úttörők egy csoportja nyári táborba készült, az igazgató a körzeti iskola építését siettette, a társadalmi szervek pedig a tantermek nyári rendbehozására készültek. Tovább haladt a tanyaközpont kialakítása, benépesítése. A munka a tanyákon és a tanyai iskolákban is ösztönző politikai légkörben folyt. 239
