Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Zilahi Lajos: Adatok a tanyai iskolák felszabadulás utáni életéről

Áprilisban az államosítás előkészítése jegyében a tankerületi főigazgató jelentést kért a tanulólétszámról, a tantermek számáról és a pedagógus-ellátottságról. A június 5-re elkészített jelentésből kitűnik, hogy a három tanyai iskolában még mindig 1-1 tanterem volt, tanító hasonlóan, a létszám is midenütt magas maradt. A keletoldali iskolának 70, a sósföldinek 63, az Eötvös-tanyai iskolának pedig 58 tanulója volt. A három iskolában 77 felsőtagozatos gyermek tanult, ami továbbra is indokolttá tette a körzeti általános iskola létrehozását. A hónap végén a testület hozzáfogott az úttörőcsapat szervezéséhez. Az igazgató április 26-29 között úttörővezető képző tanfolyamon vett részt. A május 3-i értekezleten állást foglalt a testület, hogy az úttörőmozgalom érdekében szülői értekezletet tart. Az igazgató tanév végi jelentése szerint az alsó és felső tagozatban is mindhárom iskolában megszervezték az úttörőrajokat. Az úttörőcsapat a „Vidacs" nevet választotta. A mozgalom a tanév végére „a tanulmányi eredményre is jó hatással volt."

2

2 A tanyai iskolák államosításának előkészítése a városi iskolákban zajló eseményekkel egyidőben haladt. Állást foglalt a testület, támogatta az államosítás gondolatát. A demokratikus pártok közreműködésével elkezdődött a szülők tájékoztatása. Mikor június 16-án az országgyűlés szentesítette az iskolák államosítását, a pusztaszenttornyai tanyai (községi) iskolák is állami státusba kerültek. Az igazgató június 22-én kapott megbízást a megyei tanfelügyelőtől az Állami Körzeti Általános Iskola vezetésére. A kinevezéssel a tanügyi hatóság elismerte azon érdemeit, amelyeket az előkészítés harcaiban az államosítás melletti nyilvános kiállásával szerzett?

3 A június 24-i értekezleten a tantestület „a hivatali eskü letétele után boldog örömmel vette tudomásul az államosítást..."

2

4 Az államosítással nem zárult le az iskolákat is megmozgató demokratikus események sora. A baloldal, a kommunisták irányításával politikai ügynek tekintette az állam kezébe került iskolák megsegítését. Augusztus elején a népi szervek hozzáfogtak az államosított iskolák rendbehozásához. A helybeli MNDSZ tagjai vállalták mindhárom tanyai iskola tantermének kimeszelését, felsúrolását és olajozását.

2

5 A ,,Dolgozók az iskoláért" mozgalom keretében a környékbeli lakosok más vállalásokkal is segítették a tanévkezdést. Az MNDSZ alapszervezet szeptember elején 1000 Ft-ot utalványozott például az iskolák tatarozási költségeihez. Az igazgatót a nyár közepétől a körzeti iskolák vezetőinek gondjai várták. A VKM-hez írott augusztusi levelében a tanév megkezdéséig 7 tanerő biztosítását kérte. A felsőtagozat két osztályához (négy évfolyam) 3 tanárra és 3 tanítóra lett volna szüksége az iskolának, emellett a keletoldali igen magas létszámú alsó tagozat megbontásához is kért egy tanítót az igazgató. Szeptemberre a Haraszti-földön is szerették volna megnyitni az iskolát. A város ugyancsak a VKM segítségét kérte, de kiemelték, hogy a tanteremépítés nem hátráltathatja az iskola szeptemberi indítását, mert az „Eötvös-pusztai újonnan épített Olvasókör helyiségében rendelkezésre álló teremben egytanítós iskola már f. évi szeptember hó folyamán megnyitható." Az 1948/49-es tanév alakuló értekezletét augusztus 31-én tartotta a testület. Sok tennivalót fogalmaztak meg a körzeti iskola felső tagozatának indításával kapcsolatban, az úttörőmozgalomhoz, a demokratikus szervek támogatásához, az oktató-nevelő munkához kapcsolódóan. A kért nevelőlétszám nem volt meg, de a felső tagozat így is megkezdte a munkát. Szeptember elején az iskola vyabb feladatot kapott: szervezniük kellett a dolgozók általános iskolai tanfolyamait. Az első felhívás után nem volt megfelelő visszhang. A szervezést nem hagyták abba, majd a helyi demokratikus szervek segítségével elérték, hogy november elején a központi iskolában 17 dolgozóval megindult a felnőttoktatás. Nem volt könnyű munka tankönyvek nélkül, az írás-olvasástól elszokott felnőttekkel dolgozni. A megyei tanfelügyelő szeptember végén felhívást küldött az iskolákhoz: Szervezzék meg az úttörőcsapatot minden általános iskolában! Itt az igazgató jelentése már a működő úttörőcsapat munkájáról adott számot. A pusztaszenttornyai ,,Vidacs" Úttörőcsapat 148 fővel dolgozott. Az úttörők létszáma 48 fő volt: 32 fiú és 16 lány alkotta a csapatot. A három alsótagozatos osztályban „a pajtásságok 100 létszámmal" dolgoztak.

2

6 A helybeli MNDSZ és DEFOSZ 237