Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Merényi László: Adatok a Békés megyei politikai mozgalmakhoz 1913 nyarán és őszén

tönkretevő politikája ellen." 4 8 A határozatot valamennyi jelenlévő - így a Tickés megyei kül­döttség is - megszavazta. A békevágy jutott kifejezésre a függetlenségi ellenzék agitációjában is. Sajtója Békés megyé­ben is elítélte a Monarchia kardcsörtetését. Október közepén egyik cikke megjegyezte: „alig van nemzete a világnak, amelyben az antimilitárizmus olyan mély gyökeret vert volna, mint a magyar nemzetben." 4 9 A hatalmon lévők külpolitikája ellen egyébként október j-én Makón ellenzéki nagygyűlést rendeztek. Erre az országos jellegű megmozdulásra sok megyéből - így Békésből is - érkeztek küldöttségek. (így az Orosházi Függetlenségi és 48-as Politikai Párt Ol­vasókör testületileg vett részt a makói gyűlésen.) 5 0 A nagy megmozduláson Justli Gyula, Károlyi Mihály és más szónokok ítélték el a Monarchia kardcsörtetését. 5 1 A második balkáni háborúval kapcsolatos válság 1913 októberében véget ért. Ezután a Mo­narchia kardcsörtetésé alábbhagyott. Uralkodó körei azonban folytatták a háborús készülődé­seket. Az osztrák és a magyar kormányok október 3-i közös minisztertanácsa véglegesen elha­tározta a hadsereg létszámának és a hadügyi kiadásoknak nagyarányú emelését. 5 2 Mindez a gaz­dasági bajok fokozódásához s vele együtt a munkanélküliség további növekedéséhez vezetett. A hatósági elnyomás erősödött a szocialista és a polgári baloldali mozgalmakkal szemben. Ezt szolgálta a Tisza-kormány novemberi sajtótörvényjavaslata is, mely már a háborús idők cenzú­ráját készítette elő. Békés megye közvéleményének tiltakozását fejezte ki a november 9-i gyulai népgyűlés. Ezernél többen vettek ezen részt. 5 3 Abaházi András üdvözölte a megjelenteket. Steigern' aid István elnökölt. A szónok Hubai János fővárosi kiküldött volt. Felemelte szavát a megélhetési nehézsé­gek miatt, amelyekért a háborús veszélyt okolta. 5 4 Éles szavakkal bírálta a kormányzat bel- és külpolitikáját - a sajtótudósítás szavai szerint - „a jelenlévők általános helyeslése közben". Dundler Károly pedig arra biztatta a jelenlévőket, hogy minél nagyobb számban csatlakozzanak a helyi szociáldemokrata pártszervezethez. 5 5 November 23-án Békéscsabán került sor népgyűlésre. Mintegy ezres tömeg jelent meg. Hankó Mihály üdvözölte a megjelenteket. Urbán Mihály elnökölt. Hubai János (ki Budapestről jött ide) elítélte Tiszáék sajtó-törvényjavaslatát, s egyúttal a háborús válság okozta gazdasági bajokról is beszélt. 5 6 A népgyűlésen szembe kellett nézni a hatósági korlátozó intézkedésekkel. A Népszava tudósítása megállapította: „Az elvtársak harcias hangulatát fokozta a főszolgabíró basáskodása, aki több ízben meg akarta vonni a szót az előadótól, sőt a gyűlést is föl akarta osz­latni. Erre azonban minden ok hiányában és az elvtársak erélyes fellépése folytán nem került sor. Az előadó szavai után a népgyűlés izzó hangulatban végetért." 5 7 Aznap Orosházán is sor került szociáldemokrata megmozdulásra. 5 8 Ezen a katonai kiadások és a háborús válság okozta gazda­sági bajokról, valamint a munkanélküliségről esett szó. A novemberi gyűlések voltak 1913 végén a Békés megyei szocialista és demokratikus mozgal­mak utolsó fellángolásai. A hatósági nyomás, valamint a nehéz viszonyok közepette az állás­vesztéstől való félelem sokakat visszatartott a haladó erők támogatásától. „Az ipar és kereske­delem.. . az újabb gazdasági válság miatt teljesen pangott" 5 9 - ez az orosházi helyzetkép a megye valamennyi városára illett akkoriban. 1913 végén ezért itt is megfigyelhető a demokratikus erők háttérbe szorulása. Ezután Békés megye politikai élete egészen a világháború kitöréséig megle­hetősen csendessé vált... 6 0 Az 1913. június és november közötti öt hónap eléggé eseménydús időszak volt Békés megye életében. A második balkáni háborús válság a közfigyelmet a külpolitikai és a Monarchia kato­nai előkészületei felé fordította. Az országos tiltakozásból Békés megye lakossága is kivette ré­szét. Kiemelkedő szerepe volt ebben a szocialista munkásságnak. Elismerés illeti azonban a pol­gári baloldal (függetlenségiek és köztársaságiak) fellépését is a háborús veszély ellen és a demok­ratikus jogokért. (Érdemeiket nem csökkenti az, hogy az 1913 június-november közötti moz­229

Next

/
Oldalképek
Tartalom