Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Koszorús Oszkár: Székely Aladár és Orosháza

hcnteslegények képeit. Abban már nem egészen biztos, hogy a felvételeket ki készítette, lehet hogy Bleyer, de az is lehet, hogy Szabó Sándor. 3 5 Székely Aladár Budapestre távozásával kapcsolatban Donath Pál leírt egy ma már legenda­számba menő történetet. Régi elbeszélésekből tudni véli, hogy Székely Aladár megkérte a be­futott Békés Gyulát, csináljon neki egy kirakatra való képet előkelő megrendelőinek felvételei­ből és akkor felköltözik Pestre. Ez megtörtént. Mikor a mágnások meglátták a képeket, azt hit­ték, hogy a sokak által ismert Békés Gyula műhelye költözött a fővárosba. Elindult az üzlet, s miután Székely Aladár ugyan ismeretlen, de ügyes fényképész volt, megállta a helyét és jelen­tős táborra tett szert. 3 6 Hogy e történetnek van-e, illetve mennyi a valóságmagva, nem tudjuk. Arra következtethetünk, hogy az akkori kereskedelmi, ipari életben néha - az érvényesülés re­ményében - szükség volt az ilyen bocsánatos bűnökre. Székely Aladár még itt üzemelő műhelye mellett 1899 őszén az orosházi származású Szabó Sándor fényképész is megkezdi a munkát két házzal odébb a Pesti u. 56. (Bartók-féle ház) szám alatt, a még ma is meglevő udvari műteremben. Ajánlja „művészi kivitelű élethű fényképeit", valamint „készít akvarell festményeket és életnagyságú krétarajzokat minden kivitelben, jutá­nyos áron." 3 7 Az evangélikus egyház képviselőtestülete 1899. november 25-i ülésén határozott az egyházi épület bolthelyiségeire vonatkozóan. Eszerint az eddig használt helyiségeket hajlandók megtar­tani: Székely Aladár 100 frt-ért, Klein testvérek 550 frt-ért, Lőwy Miksa 670 frt-ért, Nagy Imre 228 frt-ért, Szemenyei Lajos 250 frt-ért, Supkégel Béla 670 frt-ért. A képviselőtestület az ajánla­tokat elfogadja, s a szerződések hat évi időtartamra való megkötésével az egyházi ügyészt meg­bízza. 3 8 1900 májusában Bleyer már az orosházi műhely feladásával foglalkozik. Az ev. egyház má­jus 26-iki jegyzőkönyve foglalkozik Bleyer Aladár fényképésznek az egyház bérházában levő műtermével, mert azt Szabó Sándornak akarja átadni. A képviselőtestületnek nincs ez ellen kifo­gása, azonban az új bérlővel szemben is minden kötelezettséget és kikötést fenntart. 3 9 Erre ala­pozva valószínűnek tartjuk, hogy Székely Aladár 1900 nyarán véglegesen elköltözött Orosházáról. Az orosházi Szántó Kovács Múzeum gyűjteményében van egy tabló, mely a község életében komoly tényezőként szereplő, nagy múltú Orosházi Takarékpénztár igazgatóságát ábrázolja az intézmény alapításának harmincadik évfordulóján. Érdekes a dátum: 1901. május 10. Ez az idő­pont kb. egy évvel későbbi, mint a műterem-átadási kérelem. A képek alatt az aláírás: Székely Aladár, Budapest, VIII. ker. Mária Terézia tér 1. Lehetségesnek tartjuk, hogy még orosházi működése idején, az előző évben készítette el a felvételeket, de azt is, hogy egyszer külön ké­résrejöhetett elkészíteni a portrékat. Ez utóbbi - az orosháziak ragaszkodása - is elhihető, mert a felvételek színvonala a kor átlagán felül van. A tablón a Takarékpénztár épülete és 16 portré látható, köztük az ismertebbek: Dr. László Elek, Dr. Rajz Miksa, Zilahy László, Jankó György, Déghy Gyula, Sperlágh Ignác, Bulla Sándor, Tafler Jakab, Cohn Gyula, Csepregi Mihály. 40 Mikor járt Székely Aladár utoljára Orosházán, pontosan nem tudjuk. A legkésőbbi ismert orosházi kapcsolat, a legidősebb orosházi fényképész, Lampel Miklós. Meséli, hogy még Buda­pestről szakmai körökből ismerte Székely Aladárt, de nem személyesen. Egyszer a húszas évek elején betoppant hozzá Orosházára, előzőleg Gyulán volt, s most - mint mondta -, visszacsalo­gatták a régi emlékek. Mint kolléga érdeklődött Lampel Miklóstól, kérte, hogy mutassa meg neki néhány felvételét. A bemutatott képeket jónak találta, de figyelmeztetett, hogy ne utánoz­zon senkit, egyéni utakon járjon. 4 1 Székely Aladárnak alig több mint három évig volt műterme Orosházán. Mégis megállapíthatjuk, hogy ez az időszak volt az, amikor anyagilag megerősödött és arra gondolhatott, hogy - kiválva az átlagból - fotóművészeti törekvéseit mint önálló mester Pesten folytathatja. Orosháza nincs abban a szerencsés helyzetben mint pl. Gyula, ahol Békés Gyulának nagyszámú népi életképe maradt 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom