Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Koszorús Oszkár: Székely Aladár és Orosháza

Orosházán készült fényképek hátlapja, 1898-tól Székely (Bleyer) Aladár Orosházára érkezik Székely Aladár családi neve orosházi működése idején még Bleyer volt, minden itt készült felvételén ez szerepel, ezért ennél az időszakánál mi is így említjük. A névmagyarosítás ténye sokáig elkerülte a kutatók figyelmét, így Bleyer Aladár orosházi tevékenysége a puszta említésen kívül teljesen ismeretlen. Mikor került Orosházára? Az Orosházi Újság 1897. július u-i számában tűnik fel hirdetése. Érdemesnek tartjuk a teljes szöveg idézését: „Értesítés. Tisztelettel van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására adni, hogy a Tannenbaum J. féle fényképészeti műtermet átvettem, s azt a kor követelményeinek megfelelően berendeztem. Felvételek eszközöltetnek (borús időben is) minden nap reggeli 8 órától este 6 óráig. A kirakatot a n. é. közönség figyelmébe ajánlom. A n. é. közönség kegyes pártfogását kérve maradok tisztelettel: Bleyer Aladár fényképész Gyuláról." Bleyer Aladár tehát 1897 nyarán megnyitotta orosházi műtermét. A pályafutását ismertető két eddigi legjelentősebb írás szerzői közül Gisser Gyula ezt írja: „A 90-es évek végén elhagyta a pesti Mertensz céget, visszautazott Gyulára, s megtakarított pénzén saját műtermet nyitott. Két évig dolgozott itt, majd átköltözött Orosházára, ahol annyi pénzt keresett három év alatt, hogy Pesten a Mária Terézia téren a Józsefvárosban megnyithatta első műtermét."

1

8 Dávid Katalin szerint „Gyulán, szülővárosában tanulta a fényképész mesterséget, itt önállósult, majd rövid időn belül Orosházán rendezett be műtermet. Pesten 1906-ban rendezi be műtermét, először a József körúton, később átköltözik a Belvárosba."

1

9 Ha figyelmesen összehasonlítjuk a két szöveget, megállapíthatjuk, hogy Gisser kb. a századfordulóra teszi Székely orosházi működésének kezdetét, s kb. 1903-ra a budapesti műterem megnyitását. Dávid Katalin rendelkezésére sem álltak adatok a pályakezdésről, így ő még későbbre, csak 1906-ra teszi a József körúti műterem megnyitását. Mit talált Bleyer Aladár 1897-ben Orosházán? A községi jogállású mezővárosnak ekkor több mint húszezer lakosa volt és nagy vonzáskörzete. Az orosházi lakosokból 4487 fő (21%) volt az iparból élő keresők és eltartottak száma,

2

0 és 8220 fő (38%) agrárproletár volt. Iparosodottság tekintetében megelőzött olyan településeket mint Szeged, Szentes, Makó, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szarvas.

2

1 Az orosházi 1891-cs véres május elseje után fokozódott a hatóságok szigora. Erről képet kaphatunk abból is, ha végiglapozzuk a korabeli újságokat. Talán nincs is olyan lapszám ahol a szociális gondokról, a földmunkásmozgalomról ne olvashatnánk. A polgári iskola már felépült, kezd kialakulni a főutca (ekkor Pesti út, 1898-tól Erzsébet királyné út) üzletsora. Itt bérel az evangélikus egyháztól egy helyiséget Bleyer, a még földszintes sarokházban, melynek házszáma Pesti u. 52.

2

2 217