Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - LÁTOGATÓBAN - Sass Ervin: A karnaggyal, a zeneszobában (Szokolay Bálintnál)

a dalostalálkozó, a minősítő versenyek nem elégítik ki a szereplési vágyat. Kevés az utazás is, a vendégszereplés, pedig nincs mit szégyellnünk: a magyar dal világhódító útja még most is tart! Mindig optimista vagyok. Tőlünk, csakis tőlünk függ, hogyan alakul az életünk, milyen lesz az a közösség, amelyben élünk. - A fiam, Sándor sokszor megörvendeztet bennünket egy-egy művel, amit a számunkra ír. És eljön, haza, Orosházára, hogy odaálljon a Madrigál élére is. Nagyszerű pillanatok ezek, csodálatosak. Akkor minden együtt van: az életem és a zene. (A zeneszoba falain oklevelek, plakátok, egy kis kórus nagy hírének dokumentumai. Vagy talán szebb, jobb úgy mondani, hogy emlékei? A Karnagy behajtja a Naplót, és gondolatban már a következő próbára készül. Megtelnek majd a széksorok, és felcsendül a dal, melyről Babits írta egyszer: „És akinek szép a lelkében az ének, az hallja mások énekét is szépnek." Én azt hiszem, a világot is az látja igazán olyannak, amilyen. Küzdelmesnek, nehéznek, gondokkal telinek, mégis szépnek...) BESZÉDES JÓZSEF (1786-1852) Kiváló vízimérnök, akinek nevéhez fűződik a Fehér-Körösi Nádor-malomcsatorna megépítése, amely élővízzel látta el Gyulát, Békéscsabát és Békést és nagyteljesítményű vízi malmokat hajtott. Tervei a komplex vízgazdálkodást alapozták meg. Mészkőből készült szobra a szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Kar épülete előtt áll. Alkotója Seregi József szobrászművész. A szobrot 1972. évben állították fel 214