Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bakonyi Tibor: Orosháza jeles fia: Magyar Ede műépítész
bícióval tervez. Irodájában több jeles építőmester dolgozik rajzolóként. (Takács János, Koszta Antal, majd 1910 után Sebestyén Endre és Sós Aladár építészmérnökök is nála kezdik pályájukat. Munkaközösséghez tartozott még Gárdos Aladár szobrász, Nagy Pál és Tardos-Taussig Ármin díszítőművész is. 1 1 Az 1908-as évben több lakóházat tervez. A Forbáth-villát Szegeden, az Ivánkovics és a Reök-villát Horgos-Kamaráson. Ez évben kap megbízást az Ungár-Mayer-palota tervezésére és készít róla a megrendelőknek szép szecessziós grafikával homlokzati tervet. A szecessziós irány kissé megkésett hazai diadalát az 1907-8-as évtől a kifulladás jellemzi. A tehetséges építészek a „fiatalok" stílustörekvéseihez csatlakoznak. A középszerűek, letűnt korok építészeti hagyományait felújítva létrehozzák az eklektikus szecessziót, amely a legértéktelenebb stílus, amit valaha műveltek. A hivatalos kritika hamar észrevette e meghasonlás jeleit és ezentúl ismét előírta azt, hogy az adott épület milyen stílusban készüljön és pályázatoknál kiköttette: „...a szecessziós stílus mellőzendő". Ettől az időtől szinte napjainkig a szecessziót csak szidni volt ildomos, sőt minden giccsesre, értéktelenre, dilettáns munkára ráaggatták a szecessziós jelzőt. A stílus megtorpanása Magyar Edét is érzékenyen érintette. Ujabb munkáit az útkeresés jellemzi: új formákkal kísérletezik, nem mindig sikerrel. 1909 januárjában hosszabb nyugat-európai utazásra készül, 1 2 ekkor végrendeletet is készít. Úgy tűnik ekkor, hogy családi problémák bántják, de ismerve érzékeny lelkületét, a jövő nyugtalanítójelei is aggaszthatják. 1909-ben országos pályázat nyerteseként megbízást kap az 1400 fő befogadó képességű kaposvári színház tervezésére. 1 3 A helyi társulattal nem rendelkező város e túlméretezett színházát hihetetlenül csekélyke összegből, rendkívül gyorsan kívánta felépíteni. Késedelmesen hozott döntései miatt elfecsérelt időt előbb a tervezői munka, majd a kivitelező sürgetésével és fenyegetésével óhajtották behozni. Az anyagiak hiánya a nagyvonalúan komponált épületről pontosan leolvasható. Itt minden a legolcsóbb anyagból készült, az egész egy vakolatarchitektúra. Zádor Mihály „Kaposvár" c. könyvében az épület értékeléséről ezt írja: „Az épület tömege a sajátos, félhengeresen előrenyúló oldalrizalitok, a mozgalmas tömegalakítás általában a későbarokk (empire, copf) építészet díszítőelemeit alkalmazza... Az épület a szecesszió stílusának tipikus példája, amely jellegénél fogva túlhajtott díszítőelemekkel dolgozott." Az 1910 januárjában megkezdett épületet 1911. szeptember 5-én adják át rendeltetésének és a korabeli sajtó híradása szerint a város vezetői ekkor már elragadtatással üdvözölték Magyar Edét a kiváló hírnevű szegedi építészt. 1 4 A Kárász u. és Somogyi u. sarkán álló Ungár-Mayer-ház 1 5 1908-11 között épült. Városképileg igen jelentős épület, és különösen a Tolbuhin sugárút felől uralja a várossziluettet. Az épület részletformáin már érezhető a szecesszió kifulladása, elbizonytalanodása és a korábbi eklektikus formálás újraéledése. Homlokzata, tetőzete igen változatos tagolású, és feltűnően plasztikus a falsíkok és a zárterkélyek kezelése. A kor színvonalán álló lakásokhoz lift, teherlift, szemétledobó is készült. Az épület földszintjén vasbeton szerkezetet alkalmazott, amelyet Zielinszky Szilárd irodája készített. Legszebb része a hatalmas kupolaszerű saroktorony, amelyet a Tábor utcai kapualj leányalakjai öveznek bádogszobrokként. •194
