Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bakonyi Tibor: Orosháza jeles fia: Magyar Ede műépítész
Hosszú hónapokkal késleltette eredményeink első közzétételét Magyar Ede születési helye és időpontja körül tapasztalt számos ellentmondó adat. A Magyar Életrajzi Lexikon II. kötet 119. oldalán születési dátumaként 1878. és Orosháza található. A korabeli sajtó nekrológjaiban ezzel látszólag egyező születési időpont és budapesti születési hely szerepel. Mind az öt szegedi napilap 2 szerint Magyar 34 évesen halt meg. Ezekkel ellentétben sírján 3 a helyes születési időpontot tüntették fel, ezt viszont nem mertük elhinni. E ponton a kutatás majdnem tévútra jutott. Végiil is Koszorús Oszkár helytörténetkutató fáradhatatlan szenvedéllyel szinte megfejtette a fenti rejtélyt. Az orosházi egyházközségek anyakönyveinek és mintegy 15 évfolyamnyi helyi napilap figyelmes átnézése után megtalálta Oszadszki Ede születési bejegyzését azzal a kiegészítéssel, hogy 1880-ban az egész család a Magyar vezetéknevet vette fel. Szüleire vonatkozó összes adatot is ő kutatta fel, és tette közzé két alkalommal a helyi lapokban. 4 Elete és müvei 1877. január 31-én - éppen száz éve - született Orosházán, 5 apja Oszadszki Mihály, harmadik gyermekeként. Három év múltán a család felveszi a Magyar vezetéknevet. Magyar Mihály asztalos szakmájú, szerteágazó érdeklődésű, igen tevékeny ember volt, aki 1881-ben a súlymotor elnevezésű találmányát szabadalmaztatta, majd 1883-ban sajátos fékrendszert dolgozott ki vasúti kocsik megállítására. 1884-ben taneszköz-üzemet alapít Angyalföldön, s néhány év alatt jónevű taneszköztervező- és készítő lett. A századvégi Budapest gazdasági versengésében azonban egyre inkább a rohamosan növekvő nagyüzemek kezébe kerül a vezető szerep. így nem csodálhatjuk, hogy 1890-ben tőkeszegény vállalkozása csődbe jut. Az újságok visszaemlékezései egyértelműen állítják, hogy amikor 13 évesen Magyar Ede „realista diákként" Szegedre kerül, szülei már igen szegények. 1891-ben apja felkeresi Ádók István szegedi építőmestert és kéri, hogy fiát inasként vegye pártfogásába. „Különleges gyermek, szépen rajzol, Adók bácsi majd embert csinál belőle", - mondta. A szorgalmas és a szakma iránt igen fogékony fiatalemberben Adok felismerte a nem közönséges tehetségét és továbbtanulásának költségeit magára vállalta. Az építőipari szakiskolát Temesvárott végezte, majd a mestervizsgához szükséges szakmai gyakorlat megszerzése céljából ugyanitt Mihályi Ferenc műépítész irodájában dolgozik, és ismerkedik a tervezői és vállalkozói munka rejtelmeivel. 1901. április 9-én Budapesten, az állami felső építőipari iskolában sikeres építőmesteri vizsgát tesz. Még ugyanez év nyarán megnősül. Jótevője, Ádok mester lányát, Adok Rózsit veszi feleségül. Családszerető, az otthon meghittségét kedvelő, igen házias felesége valahogy nem vált ideális élettársává a csapongó fantáziájú, sokat utazó, a társasági életet kedvelő és a munkában fáradhatatlan férjének. Ezt a későbbiekben elhidegülés, majd a teljes szakítás követte. Óriási ambícióval lát munkához Szegeden. Apósa anyagi támogatásával kisebb vállalatot szervez, és kezdetben mindennemű kőműves munkát, csatorna- és támfalépítést, utcakövezést elvállal. Már 1902 tavaszán külföldi tanulmányútra indul, amit az•190