Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A Bódisné-monda mai Békés megyei változatai

Aszongya: - Tudod, mi vót az a Bódisné? - Aszongya: -Egy varázslóasszony vót. Azt mondja, hogy akkoriban nem tudom, milyen katonaság járt itt, és mit tudom cn, hozzájártak tojást vásárolni. Ehhez a Bódisnéhoz. És nem volt odahaza, csak az unokája volt otthon, s az mondja, hogy: - A, oszt nem tudok most tojást adni, mert a nagymama nincs itthun. - No - aszongya - ez nem akadály. - Dehogynem! Akadály az. - Hogyhogy? - Aszongya: - Nagymama annyi tojást tojik, amennyit akar. Hát így a gerenda felett volt egy lyuk befele, mint azelőtt a mestergerenda felett, ott volt valamilyen kis kő odatéve. Oszt ezt a követ a kislány levette. - Ezt a követ oszt a szájába veszi, kotkodácsol egyet, és kipottyan belőle a tojás. A - aszongya - én most nem tudok adni. Akkor valamiféle katonatiszt volt ott, és mondja: - Mutasd azt a hogyhivjákot! Azt a követ. Akkor oszt a szájába vette, kotkodácsolt, oszt a tojás kipottyant alóla. - No, hisz ez boszorkány! Itt oszt egy csomó fát raktak össze, odakötözték (Bódisnét), meggyújtották. És utána mindegyik katona egy-egy lepedővel földet hozott oda, s egy halmot csináltak belőle. JEGYZETEK 1. Somlyai Gábor: Emlékirat Békés városának a legelső megülésétől kezdve az 1893-ik esztendő végéig. Békés, 1894. 2. Szűcs Sándor: Békési históriák. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai. Szerk.: Dankó Imre. Gyula 1959. 19-21. Ez utóbbiban közölt mondája az 1936-ban közzétett változat színesebb feldolgozása, de más variánsok motívumait is beledolgozta. így a kettő összevetése Szűcs S. alkotó cs munkamódszeréről is árulkodik. 3. Végh József: Sárréti népmesék és népi elbeszélések, Debrecen, 1944. 43-44. Valójában az első hiteles népi változat Békésről. 4. Balassa Iván: Karcsai mondák, Budapest, 1963. $50. Balassa I. nemcsak a békési, hanem az ország más táján gyűjtött variánsok adatait is közli. Durkó Antalnak a békési Jantyik Mátyás Múzeum adattárában található kéziratainak egyik jegyzéke szerint itt volt elhelyezve Somlyai Gábor változatának, Banner János Bódizsné halma címmel a Békési Hírlap 1926. IV. 4. számában megjelent cikkének másolata, Kecskeméti Ferenc békési ref. lelkész verses feldolgozása, Nagy István feljegyzése és Varga Mihály Bódisné és a táltos címmel ellátott variánsa. A kutatás idején e kéziratok ismeretlen okból hiányoztak a gyűjteményből. 5. Szűcs Sándor, 1959. 19. 6. Mind a békési nyugdíjas klubban végzett tájékozódó felmérést, mind a két békési adatközlő felkeresését Soós István megyei szakfelügyelő, a TIT békési városi titkára végezte. Szíves segítségét ezúton köszönöm meg. 6/a A múzeum ekkoriban a művelődési központ földszintjén volt, ma a könyvesbolt és a vasbolt van a helyén. Köszönöm Balassa Ivánnak, hogy felhívta erre az adatra a figyelmet. Durkó An tal visszaemlékezése szerint egy iskoláslány hozta be a kisméretű szürke követ, azzal, hogy a nagyanyja küldte, akinek a nagyanyjáé volt. Az utóbbi állítólag jelen volt Bódisné elégetésénél, s akkor kerülhetett hozzá. Ugyanis a hagyomány szerint arra kellett ügyelni, hogy a hamuja ne a város felé szálljon, mert járványt hozott volna rá, ezért az asszonyok seprűvel csapkodták el a füstöt. A „kő" 1097-es leltári számon ma is megtalálható a békési múzeumban: torzult tojásalakú, piszkosszürke, vízkoptatta kavics. Hoszsza: 2,5 cm, szélessége: 1,8 cm, magassága: 1,6 cm. A békési változatok nem szólnak a kő eredetéről. Noha Békésen is ismerték a kígyókövet (Durkó Antalnak idézett kéziratai tanúsítják), nem tőle származtatják, hanem - ugyancsak Durkó Antal iratai alapján - Bódisné a követ egy vizesfási mocsaras területen élő öreg táltostól hálából kapta, mert enni-innivalót adott neki. Köszönöm dr. Tábori Györgynek, a múzeum jelenlegi igazgatójának, hogy a múzeum adattárából Durkó Antal kéziratait, a „Bódisné kövét" rendelkezésemre bocsátotta. 7. A nyomtatott betű tisztelete hatott az egyes •177