Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A Bódisné-monda mai Békés megyei változatai

pontosítják az égetés helyét, a sarkadi pedig a békési temetőben temetteti el az asszonyt. A mezőberényi változat újabb helyet talál Bódisné halmának, azt állítja, hogy Kamut határában van. Ezek az adatok azt tanúsítják, hogy a boszorkányégetés helyéről is számtalan variáció él a nép ajkán. Az esemény időbeli maghatározása sem egyöntetű. A két békési adatközlő - olvasmányélményük alapján - a monda keletkezését a múlt századra teszi, amikor Somlyai élt. A sarkadi változatban is azt olvashatjuk, hogy a múlt században történt meg. Somlyai

1

8 szerint az eset még akkor játszódott le, amikor nem volt meg a megye tisztikara, s a békési bíró volt a „megye helyettese és feje". Nyilvánvalóan a pontos kormeghatározásra való törekvésben - mint már említettem - a hitelesíthető történetiségének az igazolási szándékát figyelhetjük meg. Miután mindegyik szerző a saját korát megelőző időszakra helyezi, valójában csak a monda egyik sajátos ismertető jegyének tekinthetjük, mintsem elfogadható keletkezési dátumnak, hiszen mint a legtöbb népi alkotásnak, e hiedelemmondának is nehezen rögzíthetők születésének körülményei. A mondában található konkrétumok legfeljebb csak annak a változatnak a keletkezési idejére utalhatnak, amelyet elemzünk. E vonatkozásban leginkább a mezőberényi változat tükrözi vissza a török kiűzését követő éveket, amikor a megyének az elhúzódó harcoktól amúgy is megviselt és ritka lakosságát a megszálló hadak különböző módon sanyargatták és zaklatták. A mondában megjelenő katonák kapcsán erre az időszakra következtethetünk. Békésen és környékén feljegyzett és közzétett Bódisné-mondák cselekménye és szerkezete meglehetősen azonos: a város valamilyen szintű.vezetői Bódisnétól szerzik a tojásokat. Amikor a város egyik embere megszerzi a „tojó követ", önmagukon is kipróbálják, s miután ők is tojnak tojást, Bódisnét boszorkányság vádjával lefogatják, és máglyán elégetik. Az egyes variánsok között azonban lényeges eltérő mozzanatok is vannak: a) A tojást a mai békési változatok szerint - valószínűleg Somlyai hatására az elöljáróságnak szerezték, amely a községházán „közös konyhán" étkezett. Szűcs Sándor változatai szerint a soros elöljárók étkeztek a községi tanácsnál,

19 Végh József által közölt változat szerint a hajdúknak adtak ott kosztot.

2

0 b) A legtöbb monda szerint Bódisné unokája árulta el a tojó követ, a 80 éves Balogh Imre szerint iskolás lány, aki tartott lánya volt. Ez az adat megegyezik Somlyai mondájában közöltekkel.

2

1 c) A mondaváltozatok egyik csoportja szerint a tojó követ a hajdú is kipróbálja

2

2; a másik csoport szerint csupán megszerzi.

2

3 d) A követ az elöljárók közül elsőnek a bíró próbálja ki (a mezőberényi változatban a katonatiszt), utána a négy esküdt,

2

4 vagy a község gazdája és a többi elöljárósági tag,

2

5 vagy a többi tanácsbeli,

2

6 illetve a jegyző.

2

7 A nagyobb hatás, a szórakoztatás kedvéért a Szűcs Sándor által közzétett 1959-es változat

2

8 és az újkígyósi variáns szerint a bíró kétszikűt tojik. e) Ezután vádolják meg boszorkánysággal Bódisnét, letartóztatják, és egy dombon elégetik (a Végh József által közölt változatban azon a dombon, amelyen a háza állott).

2

9 Új epizódot tartalmaz a sarkadi és a békéscsabai változat: a boszorkány haldoklásának vaskos, trufa ízű elmondását. •170