Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy László: Békés megye szerepe hazánk minőségi búzatermesztésében

A termésátlagok es a minőség ismeretén túl fontos kérdcs a két tájon gazdasági évenként megtermelt jó minőségű búza összes mennyiségének ismerete. Ez nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy képet kapjunk: Békés megye milyen szerepet játszik a belföldi fogyasztás, illetve exportlehetőségeink területén. A megye összes megtermelt mennyiségeinek alakulása 1967-71. években (1000 t-ban) A táj megnevezése 1967 1968 1969 1970 1971 Öt év átlaga Békés-Csanádi Löszhát 343 289 412 290 446 356 Berettyó-Körös-vidék 128 161 176 108 183 151 Egy tájnak a búzatermesztésben játszott népgazdasági szerepét a búzatermő terület nagyságának, illetve az összes megtermelt búza mennyiségének összevetése alapján határozhatjuk meg. Békés megyei tájak jelentősége a búzatermesztésben A táj megnevezése A táj össz. term, ha-ban A táj területe az orsz. össz. term.-nek %-ában Az 1967-71. évek össz. megterm. menny. átl. 1000 t A tájon term, menny, az orsz.-ban term. össz. menny. %-ában Békés-Csanádi Löszhát 502000 5 356 12 Berettyó-Körös-vidék 371 000 3 151 5 A százalék értékek összehasonlítása alapján látható, hogy az ország területének 8%-án termelik az országban termelt összes búzamennyiség 17%-át és ennek igen jó a minősége. Elsősorban a Békés-Csanádi Löszhát 5-12% aránya a kiemelkedő. IV. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai fogyasztás minőségének javítása és az a tartósnak mutatkozó konjunkturális helyzet, mely a világpiacon 6 év alatt a búza tonnánkénti árát 45 $-ról 1975 végére 160 $-ra emelte, teszi szükségessé, hogy foglalkozzunk a kérdéssel. Az előbbiek alapján láthatjuk, hogy a termelt búzák minősége Békés megye mindkét táján egyaránt kiváló és a belföldi fogyasztásnak és az exportigényeknek egyaránt megfelelnek. •145