Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy László: Békés megye szerepe hazánk minőségi búzatermesztésében

4- Az „időjárási adottságok" feltárásánál kerestük, hogy a búza fejlődésének különböző fázisaiban milyen hőmérséklet-, csapadék-, és páratartalom értékekre reagál termesztési szempontból előnyösen, illetve előnytelenül. A búza fejlődése, a termés mennyisége és minősége szempontjából súlypontos fenofázisok időjárási igényének összevetésével határoltuk el az előnytelen, illetve előnyös adottságú tájakat. A termesztést befolyásoló természeti tényezők összevont értékelése alapján meghatároztuk a búzatermesztésre alkalmas, közepesen alkalmas és kevéssé alkalmas termőtájakat, körzeteket. (Lásd a térképvázlat-ábrát.) Az elbírálásnál figyelembe vettük az egyes tényezők változtathatóságát. Nehezen, vagy egyáltalán nem módosítható az előnytelen domborzati adottság, a nagymértékű csapadékosság, a hőmérséklet és páratartalom alakulása. Csak igen nagyfokú - s így nem minden esetben gazdaságos ráfordításokkal módosítható a talaj és hidrológiai adottság. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a tényezők elbírálásánál mindig az egész táj nagyságában gondolkodtunk. Kimutattuk, hogy a természeti tényezők alapján hol lehet ajánlani a gyakorlat számára a nagyobbmértékű búzatermesztést, illetve mely körzetekben ajánlatos annak termesztését a közgazdasági szabályzók által meghatározott legalacsonyabb mértékre korlátozni. III. BÉKÉS MEGYE HELYE ÉS SZEREPE MINŐSÉGI BÚZATERMESZTÉSÜNKBEN A mellékelt térképvázlaton látható, hogy Békés megye teljes egészében a „búzatermesztésre alkalmas körzetben" helyezkedik el, bár tájai nem egészen azonos természeti-földrajzi adottságúak. E természeti tényezők alapján, nagyjából a Körösök vonalán jól elhatárolható a megyét alkotó két táj. A folyótól északra a Berettyó-Körösök vidéke, míg ettől délre a Békés-Csanádi Löszhát helyezkedik el. Domborzatilag mindkét táj tökéletes síkság. Gépesített búzatermesztésre kiválóan alkalmasak, mivel a búzatermesztési rendszereknél alapvető nagy méretek (többszáz ha-os táblák) kialakításának felszínalaktani akadályai nincsenek. Területeiken nagy munkaszélességű (7 m) munka- és betakarítógépek üzembiztosan dolgozhatnak. Talajadottságaik eltérőek, bár búzatermesztésre egyaránt alkalmasak, vagy azzá tehetők. Míg a Békés-Csanádi Löszhát talajai löszön kialakult, középkötött, jó vízgazdálkodású, kitűnő termőképességű réti csernozjomok és mészlepedékes csernozjomok, addig a Berettyó-Körös-vidék szántói az előbbinél kötöttebb, gyengébb vízgazdálkodású réti talajok, illetve réti csernozjomok. Hidrológiai viszonyok - és itt elsősorban az őszi kalászosokat leginkább károsító belvizekre gondolunk - a lösztáblán előnyösek, míg a Körösöktől északra előnytelen •143