Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy László: Békés megye szerepe hazánk minőségi búzatermesztésében

iránt megnyilvánuló kereslet egy részének lekötése érdekében kijelölni az egységes, minden évben jó minőséget és többnyire állandó mennyiséget termő területeket. c) Módszert kidolgozni annak érdekében, hogy intenzív búzafajtáinkat és új nemesített fajtáinkat ökológiai igényüknek legmegfelelőbb termőtájon tudjuk elhelyezni, a minél gazdaságosabb minőségi és mennyiségi termelés érdekében. II. A MINŐSÉGI BÚZATERMESZTÉS OPTIMÁLIS TERÜLETEINEK KIJELÖLÉSI MÓDSZERE A téma vizsgálatánál első lépésként kialakítottuk azokat a területi egységeket, melyeken belül a vizsgálatot elvégeztük. Mivel a feldolgozott adatok üzemi, vagy községi részletességűek, a tájak elhatárolását a hozzájuk legközelebb elhelyezkedő üzem-, vagy községhatárra korrigáltuk. így a lehető legkisebbre szorítottuk az egyes üzemek adatainak feldolgozásakor a módszer szubjektivitását. Ez a módszer - összehasonlítva a témában eddig alkalmazott feldolgozási elgondolásokkal -, a statisztikai adatok topografikus azonosítása terén pontosabb és a valóságnak jobban megfelel. Hozzávetőleg 2800 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 170 állami gazdaság, tehát közel 3000 üzem adatait dolgoztuk fel. A természeti adottságok vizsgálata és értékelése alapvető feltétele a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, ésszerű területi elhelyezésének. így a búzatermesztés körzeteinek megállapításánál is fontos kutatási terület. Ezek a következők: Felszíni tényezők: domborzati, talaj-, hidrológiai adottságok. Időjárási tényezők: csapadékviszonyok, hőmérsékleti viszonyok, páratartalom alakulása. A fenti tényezőket állandóaknak, vagy nehezen - tehát csak nagy anyagi ráfordításokkal - megváltoztathatónak fogadtuk el. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy jelentős beruházásokkal, pl. egy-egy tábla előnytelen domborzati adottsága, vagy nem megfelelő talajállapota nem változtatható meg, de jelen munkában mindig tájakról, nagy vizsgálati egységekről van szó. 1. Vizsgáltuk a „domborzati adottságok és a gépi technológia alkalmazásának összefüggéseit". Ahol a szántók jelentős része 15%-nál nagyobb lejtőszögű, ott nagy munkaszélességű betakarítógépek alkalmazása üzembiztosan nem lehetséges. A szántó művelési ágból kiszűrve a fenti adottságú területeken kialakult, hogy gépesített búzatermesztéssel a különböző „vizsgálati egységeink" búzatermesztésre alkalmasak, közepesen alkalmasak, vagy kevéssé alkalmasak. 2. „A talajviszonyok és a búzatermesztés összefüggéseit" vizsgálva, a búza talajigényei alapján meghatároztuk, hogy milyen talajtípusok alkalmasak elsősorban búzatermesztésre. Az 1:25 ooo-es méretarányú, községhatáros, részletes talajismereti térké•141