Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - SZEMLE

Két történeti munka Penzáról: A penzai terület történetének vázlata Penza, 1973. 328 old. Je. Szamojlov: M. I. Kalinyin és a penzai sajtó Penza, 1975. 31 old. KURUNCZI JENŐ A magyar-szovjet barátság erősítésében Penza megye és Békés megye sokoldalú kapcsolatainak fejlődése egyre jelentősebb helyet foglal el. Megyénk lakossága örömmel üdvözölte Csende Béla úttörő vállalkozását: hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára Penzáról megírt, értékes ismereteket adó, reprezentatív kiállítású könyvét. A két penzai kiadványról szóló ismertetésünkkel a testvérmegye múltjának jobb megértését kívánjuk mi is elősegíteni. „A Penzai terület történetének vázlata" c. könyv a Penzai Pedagógus Továbbképzési Intézet gondozásában jelent meg. Szerkesztő bizottságában és szerzői között a szakma kiválóságai kaptak helyet. A könyv 13 fejezetből áll, amelyből 9 a XIX. századdal foglalkozik. Az ilyen irányú megoszlás az újkorral kapcsolatos kérdések előtérbe állítását jelenti. A XIX. századdal foglalkozó fejezetek belső megoszlás szerint gazdaság- és társadalomtörténeti, az osztályharcok történetét tárgyaló, politikatörténeti, a forradalmi ideológia fejlődését bemutató és kultúrtörténeti részekre bomlanak. A könyv elején a középső Volga-vidék betelepülésének problémáiról kapunk képet. Az őslakos mordvinoknak a társadalma a XII. század elején jutott el a feudalizmus fokára, a további fejlődést azonban akadályozta a tatár uralom. A XVII. században (az orosz államhoz kerülés után) a feudális viszonyok fejlődését a „vad mező" benépesítése és a nomád betörések elleni védelemre tett intézkedések határozták meg. A védővonal kialakításakor építették 1663-ban Penza várát. A cári kormány szolgálati birtokokat adományozott ezen a területen. A jobbágyságot a magánföldesúri terhek mellett sokfajta állami adó is sújtotta, így érthető, hogy a Razin-parasztháború idején tömegesen csatlakozott a felkelőkhöz. A XVII-XVIII. sz. határán Penza a kazányi kormányzóság egyik adminisztratív-gazdasági központja lett. A terület alapvető gazdasági ága a mezőgazdaság volt, ipara is fejlődött, de rányomta bélyegét a feudális rendszer, a munkát jobbára a manufaktúrákhoz kötött ún. posszesszionális parasztok végezték. I. Péter korában a fejadó bevezetése az állami terheket tovább növelte. A Pugacsovfelkelés idején a jobbágyok és a városi szegények nagy számban harcoltak a felkelők oldalán. A penzai táj nagy forradalmi hagyományokkal rendelkezik. A terület szülötte volt a kiemelkedő orosz forradalmár, A. N. Ragyiscsev is. A XIX. sz. első negyedében a termelőerők tovább fejlődtek, azonban a feudális gátak is éreztették hatásukat, amit főleg az alacsony technikai színvonal mutat. Az 1812. évi honvédő háborúban a penzai jobbágyok nagy lelkesedéssel vettek részt, de mozgalmuknak antifeudális éle is volt. A területtel több dekabrista állt kapcsolatban, köztük a Déli Társaság egyik legradikálisabb tagja, I. A. Annyenkov. Az i830-as-50-es években éleződött a jobbágyrendszer krízise. Az alacsony termelékenység miatt sok magánföldesúri manufaktúra megszűnt, az ipar még mindig főleg kézi munkán alapult. A mezőgazdasági árutermelés fellendült, azonban a fő szállító a földes•120