Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 1. szám - SZEMLE
A magyar népgazdaság fejlődésének területi problémái Emlékkötet Dr. Markos György 70. születésnapja alkalmából (Szerk.: Enyedi György) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 254 old. TÓTH JÓZSEF A termelőerők fejlődésével, a gazdasági fejlettség bizonyos fokán egyre inkább előtérbe kerülnek a gazdaság fejlődésének területi kérdései. így van ez hazánkban is, ahol az 1960-as évek közepétől - az addig elsősorban ágazati megközelítésű fejlesztés mellett egyre nagyobb súlyt kap a fejlesztés regionális aspektusa is, nagyban hozzájárulva ezzel az ország gazdasági növekedéséhez, a termelőerők racionálisabb térszerkezetének kialakulásához, a termelés össznemzeti szintű hatékonyságának növeléséhez. A népgazdaság fejlesztési koncepciójának ilyen irányú kiteljesedése a térszerkezeti kutatások elmélyítését igényelte és fellendülését eredményezte. Ezt reprezentálja e kötet is, mely 12 szerző 11 tanulmányát tartalmazza. Különböző megközelítésben ugyan, de a tanulmányok mindegyike a magyar népgazdaság regionális kérdéseit vizsgálja. A szerzők valamennyien a marxista magyar gazdaságföldrajz megteremtőjének, Markos Györgynek voltak a tanítványai. Az egykori tanítványok ma vezető kutatók, tervezők, nemzetközi hírű tudósok: ezzel az emlékkötettel köszöntötték mesterüket 70. születésnapja alkalmából. A tanulmánykötet szomorú jelentőséget kapott: néhány héttel megjelenése után Markos professzor befejezte tudományos iskolát teremtő, munkás, alkotó életét. A kötetben közölt írások sorát Kőszegi László nagylélegzetű, ,,A hosszú távú területi fejlesztés" című tanulmánya nyitja. A szerző nagy elméleti felkészültséggel mutat rá arra a dialektikus kapcsolatra, amely az országos fejlődés cs annak térbeli vetülete között van. Ez olyan tényező, amelyet a hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlesztési politika kialakításánál mindenképpen figyelembe kell venni, és az utóbbit hatékony területfejlesztéssel kell összekapcsolni. Minden, az országos távlati fejlesztés során hozott döntésnek regionális következményei vannak, melyek közvetlenül vagy közvetve, sokszor többszörös áttételen keresztül érvényesülnek, másrészt viszont a területfejlesztés során született döntések visszahatásai is rendkívül jelentősek: kihatnak az össznemzeti termelés hatékonyságára, a munkaerő-felhasználás módjára és szerkezetére, az infrastruktúra kihasználtsági szintjére, az adott területen élő népesség életkörülményeire, a demográfiai folyamatokra stb. A területfejlesztési döntéseknek kettős követelménynek kell megfelelniök. Egyrészt elő kell segítsék a termelés össznemzeti hatékonyságának növekedését, másrészt társadalompolitikai céljainkkal összhangban kell legyenek, vagyis ne eredményezzenek az ország egyes térségei között nagy gazdasági fejlettségi szintdifferenciákat. Az ilyen, az országos és regionális fejlődés szempontjait egyaránt szem előtt tartó gazdaságpolitika megvalósítása csak hosszú távú lehet. A szerző áttekinti a magyar hosszú távú területi fejlesztés eredményeit, ír a fejlesztési centrumok, ellenpólusok kérdéséről, a magyar településrendszer problémáiról, melyek elsősorban a budapesti agglomeráció túlsúlyában, illetőleg - a másik végletet képviselve - a magyar tanyarendszer létében csúcsosodnak ki. Bartke István és Bora Gyula tanulmánya (,,A magyar ipar területi elhelyezésének távlati •117