Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Rácz Lajos: A póhalmi honfoglalás

A területek kimérése könnyen ment, mert az a térkép alapján történt. így mire a nap az égen megcsúszott nyugat felé, szét lett osztva a 800 hold szántó, a 400 hold legelő pedig közös használatban maradt az állatok számára, a szántó pótlékaként százalékos arányban. Már lehetett délután három óra, amikor visszaértünk az itatókúthoz, lemosdani az út porát arcunkról és a korgó gyomornak is megadni a magáét. Nyugodtan tehettük azt, mert most már valóban bérlőknek éreztük magunkat. A földterületünk áttekinthető volt és ez megnyugtató érzés volt számunkra. A felosztás az erőviszonyoknak megfelelően az alábbiak szerint alakult: Név Családtag Saját föld Bérelt szántó Legelő, közös %-os arányban Vaszkó Pál 6 25 100 Uhrin Péter 7 20 100 Hunya Elek 8 15 80 Czmarkó István 7 15 70 Vaszkó Mihály 6 16 60 Tímár András 5 7 35 Hornok Mátyás 5 10 60 Bulla Lajos 10 9 80 Hornok Józsefné 5 6 50 Klimó Elek 5 6 25 Rácz Lajos 5 7 30 Kurilla Lajos 6 7 30 Szabó István 7 6 20 Hornok Imre 4 6 30 Farkas Lajos 10 7 30 Összesen: 96 fő 162k.1t. h. 800 kat. h. 400 kat. h. Estefelé már úgy érkeztünk haza a családhoz, hogy arról is beszámolhatunk, mennyi lett a bérletünk és melyik részre esik a terület. Pár nappal később már ekével is megjelent az uradalomban az, akinek parlagföldje esett. Fel kellett szántania, hogy érjen a talaj. Ebből parázs vita is alakult ki a tiszttartóval, de még a gróf Bethlen tiszttartójával is a gyors honfoglalás miatt. Mivel azonban már immunizálva voltunk az ilyen csipkelődések ellen, nem sokat adtunk erre. írtunk a tulajdonosnak, hogy amennyiben a mezőgazdasági munka folyamatát a termés betakarításával párhuzamosan nem biztosítja, ezzel a jövő év bérösszegét veszélyezteti. Közbelépésére meg is szűnt az ellenkezés, sőt augusztus végén az üres istállókat és a cselédlakások nagy részét is átadták, mivel a béreseket másik birtokára szállíttatta cl a tulajdonos. Azok elosztásánál is úgy jártunk cl, mint a földterület elosztásánál. Szükség volt a szabad kézre eleinte, mert az indulásnál 15 hold szántóra esett egy igaerőállatunk. Csak a mérhetetlen akaraterő és a szorgalom segített bennünket az előbbrejutásban. Szerencsénkre száraz volt a nyár, szántani mindig tudtunk. A költözködést nem zavarta az idő. Végül még a bent lévő nagymennyiségű trágyát is kihordtuk, és le is szántottuk november hónapban. Talán még a szegény lovaink is tudták, hogy ez valóban honfoglalás, mert nem estek össze a hosszú őszi, abrak nélküli hajszában. •103