Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - SZEMLE

gális Kommunisták Magyarországi Pártja, a baloldali szociáldemokrata és szakszervezeti mozgalom, az antifasiszta ellenállás neves alakjai a spanyol polgárháború önkéntesei elevenednek meg a könyv lapjain. A zömmel portrékkal illusztrált kötetet, úgy véljük, joggal nevezhetjük a forradalmi munkásmozgalom dicsőségkönyvének, amely nélkülözhetetlen forrása lesz a történeti kutatásnak és agitációs nevelő munkának egyaránt. Első alkalommal olvashatunk részletes életrajzot - Frankel Leó, Ihrlinger Antal, Farkas Károly, Engelmann Pál mellett - a XIX. század szocialista szervezkedéseinek úttörő személyiségeiről, Hcckmann Istvánról, Essl Sándorról, Rauchmaul Károlyról, Poór Árpádról, Eisel Károlyról. Nem egy eddig elfeledett vagy csupán tudományos feldolgozásokban említett illegális és emigráns kommunista alakja (Busi Vince, Garai Károly, Huszti Ferenc, Krieszl János, Nöhrer Árpád, Pápa József, Semperger Sándor, Kidais Viktor, Király Albert, Wagner Anna, Kreicsi Rezső s mások) kerül a széles nyilvánosság elé. Szép számmal kaptak helyet a kötetben Békés megye szülöttei, a Viharsarok munkásmozgalmának képviselői is. Berger Aladár, Birkás Imre, Botyánszki Pálné, Czabán Samu, Csuta Károly, Darvas József, Gáli János, Kélinger Pál, Kiss Lajos, Kocsis János, Polányi Máté, a Sebes fivérek (György, Imre, István, László, Pál), Simon Ferenc, Somló Dezső, Szabó Péter életútját ismerhetjük meg az írásokból. Jó részük ismert és számon tartott alakja a megye munkásmozgalomi történetírásának, hagyományápolásának. Talán Berger Aladár, Csuta Károly, Gáli János és Kélinger Pál személye az, amely még több megismerést és ismertetést kíván szülőföldjétől. Berger Aladár (Békésszentandrás) évtizedeken át a Román Kommunista Párt kiemelkedő vezetője, majd a magyar kommunista szakszervezeti mozgalom szervezője, a táj magyar és román népének közös forradalmi hagyományait szimbolizálja. Csuta Károly, a Gyuláról indult asztalossegéd, a Tanácsköztársaság egyik zempléni vezetője, Gáli János (Tótkomlós) az orosz és spanyol polgárháborúk tábornoka, Kélinger Pál (Szeghalom) az ellenforradalmi rendszer éveiben a baloldali építőmunkás-mozgalom egyik szervezője, a KMP I. kongresszusának küldötte, szervesen beletartoznak Békés megye forradalmi munkásmozgalmi hagyományaiba. Életútjuk további kimunkálása és megismertetése helyi feladat is. Erre ösztönöznek az egyes életrajzoknál közölt bibliográfiai adatok, amelyek alapot képezhetnek a munka folytatásához. További feladat azonban az is - s ezt a szerkesztő, Bakó Ágnes a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese, a kötet előszaváüan külön is hangsúlyozza - hogy feltárjuk azoknak a forradalmároknak az életét, akikről a kutatások jelen stádiumában nem rendelkezünk elegendő ismerettel, mozgalmi tevékenységüket nem tudjuk teljesen végigkísérni. * Az életrajzi, de nem kevésbé valamennyi más munkásmozgalom-történeti, kutatás fontos segédeszköze az ismertetésünk tárgyát képező negyedik kötet. A terjedelmes kiadvány, amely elsősorban nem olvasmányos, hanem lexikális jellegű segédkönyv, két részre tagolódik. A terjedelmesebb az események évről évre, hónapról hónapra haladó időrendi felsorolása, míg a kisebb, de nem kevésbé értékes rész az adattárat foglalja magába. Az adattár tartalmazza a Kommunista Internacionálé, a Szocialista Munkásinternacionálé, a KMP, az MSZDP és a szakszervezetek kongresszusainak, konferenciáinak, plénumainak időpontját, napirendjét és a megválasztott vezető testületek névsorát, a szakszervezetek taglétszámát, az országos és budapesti törvényhatósági választásokon elért szociáldemokrata eredményeket, valamint a kommunista sajtó bibliográfiáját. Az adattárat tárgy- és személynévmutató egészíti ki. (Zárójelben mondva: itt sem magyarázható a helynévmutató hiánya.) A kronológia által felölelt tematika a munkásmozgalom-történet úgyszólván valamenynyi területére kiterjed, sőt ezen túl a köztörténet legfontosabb eseményeit is jelzi. Először kerültek közlésre a Tanácsköztársaság 158