Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Réthy Zsigmond: A szabadkígyósi természetvédelmi park madárvilága

megfigyelhető a D-i fekvésű francia kert hatalmas buxus-labirintusában. Léprigó (Turdus viscivorus) téli vendégként jelenik meg egy-egy kisebb csapat a fagyöngyöt dézsmálni. Az őszcipó (Aegithalos caudatus) főként a fehérfejű változat szeptembertől rendszeresen megfigyelhető cinkék társaságában. Ökörszem (Troglodytes troglodytes) főként a tó melletti Taxodium, Buxus és Chanaecyparis környékén látható néhány példány ősztől. Fenyvescinege (Parus ater) téli vendég, ott figyeltem meg ahol az ökörszemeket. Citromsármány (Emberiza citrinella) időnként átvonuló téli vendég a parkszéleken. A süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) inváziószerűen télen szokott megjelenni. Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) ősszel és télen 3-4 szokott a parkban tartózkodni. Szajkó (Garrulus glandarius): valószínűnek tartom, hogy a csókák tolakodó fölénye miatt nem tud megtelepedni a parkban. Fábián Pál szóbeli közlése szerint legutóbb 1973 őszén 2-3 hónapon át egy 4-es csapat kóborolt rendszeresen a parkban, majd eltűntek. Szarka (Pica pica): a parkszéleken, nyíltabb területeken lehet látni, főként fészkelési idő alatt. A park közepébe nem megy be. 10. A VÉDELEM PROBLÉMÁI A parkban - annak ellenére, hogy az természetvédelmi terület -, nem látom megoldottnak a madárvédelem helyzetét. Az alábbiakban jelölöm meg a madárvédelem hiányosságait: - indokolatlan anthropogén hatások fészkelési időszakban, - félvad házimacskák elszaporodása, - kiszáradt forrás és tó. Célszerű volna ha fészkelési időszakban, márciustól nyár közepéig csak a feltárt utakat és a park egyébként is elsődlegesen használt középső területeit használnák az iskola tanulói és a park látogatói, nem pedig a különben nyugodt, fészkelésre alkalmas bokrosokat. Meg kellene állítani az elvadult házimacskák továbbszaporodását; a helyi vadásztársaság segítségével csapdázni kellene őket. Miután „objektív" okok miatt kiapadt a kastélyépület melletti ún. Zsigmond-forrás és az innen táplálkozó mesterséges tó - amit nemcsak az állatvilág, hanem a park növényállománya és mikroklímája is megszenved majd ha ez tartós lesz! -, meg kellene oldani egy-két jól elhelyezett madáritató segítségével a madarak vízellátását, hogy főként a fészkelési időszakban ez ne okozhasson problémát. Végül célszerűnek tartanám, hogy az iskola biológiai szakköre, az adott helyzetből kiindulva, a természetvédelmi park problémáival, illetve ottani adatgyűjtésekkel, megfigyelésekkel és kísérletekkel foglalkozzon. Ebbe a programba beleférne a madárvilág védelmének megoldása is, amiben a Magyar Madártani Egyesület biztosan minden segítséget megadna. 77