Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Réthy Zsigmond: A szabadkígyósi természetvédelmi park madárvilága

A fészkelő fajok száma hasonló nagyságú parkokhoz viszonyítva a következő: Város A park neve Terület ha-ban Fajok Szerző Debrecen Egyetemi Botanikuskert 13,7 36 Ciechocinek Üdülő parkja 22,0 33 Leningrád SZU TA Botanikuskert 23,8 29 Budapest Állatkert 12,0 13 Leningrád Tavricseszkij szad 22,0 10 Szabadkígyós Iskola parkja 25,3 24 Bozsko, 1968 Strawinski, 1963 Bozsko, 1957 Schmidt, Sterbetz 1958 Bozsko, 1957 Réthy, 1974 A városi parkokban az állandó zavarás miatt kevesebb a fajok száma. Szabadkígyóson bár nem városi park, hanem (vidéki) arborétum van, mégis nagyon erős zavaró tényező az iskolások szinte állandó jellegű mozgása a legeldugottabb területeken is. Ezen kívül ebben a parkban nagyon elszaporodtak a félig elvadult házimacskák is, aminek tárgyalására még visszatérek. A szabadkígyósi parki fauna domináns fajai a következők: csóka - Corvus monedula, feketerigó - Turdus merula, seregély - Sturnus vulgaris, balkáni gerle - Streptopclia decaocto, széncinege - Parus major, mezei veréb - Passer montanus, kék cinege - Parus cacruleus, sárgarigó - Oriolus oriolus. Ezek a fajok a madarak össz-egyedszámának mintegy 70%-át jelentik. Debrecenben az össz-cgycdszám 48%-a az alábbi parkdomináns fajokból tevődik össze: mezei veréb, pinty (Fringilla coelebs), feketerigó, zöldike (Carduelis chloris) és fülemüle (Luscinia megarhynehos) (Bozsko, 1968). ERZ (1964) Közép-Európában a kultúrtáj domináns tagjainak az alábbi fajokat tartja: házi veréb (Passer domesticus), zöldike és feketerigó. Az ettől lényegesen eltérő szabadkígyósi fauna összetételét a park és környéke kiváló táplálékszerző lehetőségeivel, és a magas növésű, terebélyes fák kiváló fészkelési adottságaival magyarázom. A rendkívül változatos összetételű (44 faj) és dús cserjeszintben meglehetősen ritka a fészkelés, illetve a fészkelések sikertelenek a zavaró tényezők miatt. Az itteni iskolás gyerekek (14-17 évesek) és az ide érkező kiránduló gyerekek számtalan ösvényt taposnak ki minden tavasszal és nyáron. A balkáni gerle fészkek ritkán találhatók itt 1,5-2 méter magasságban (mint a közeli erdőben), inkább a magas növésű fákon sokszor 10-15 méter közt! A 2 méter 72