Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Orbán Mihály: A háztáji és kiegészítő gazdaságok részvétele az 1973-1985-ig szóló szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtásában

Összegezve: A tanulmányban áttekintést kívántunk adni a háztáji és kisegítő gazdaságok szarvasmarha-tenyésztésének helyzetéről, érintve az esetleges fejlesztési lehetőségeket. Messzemenően figyelembe vettük a kormányhatározatot és megyénk sajátos helyzetét. Ismét hangsúlyozzuk, hogy hosszabb távra számítva a szarvasmarha-tenyésztés jelentősége és szerepe még növekszik. A hazai fogyasztásban is a termékek felhasználásának növekedése várható. Előrejelzések szerint az egy főre jutó húsfogyasztás marhahúsból az 1970. évi 9,6 kg-ról 1980-ra 12 kg-ra, 1985-re várhatóan 13,5 kg-ra emelkedik. A tej és tejtermékek iránti fogyasztói igény még erőteljesebb növekedése várható. Tejzsírban számolva az 1970. évi 5,7 kg/fős fogyasztás 1980-ra 8,8 kg/főre, 1985-re 10,5 kg/főre növekszik. Az előirányzatok realitását alátámasztja, hogy a magasabb táplálkozási kultúrájú országokhoz viszonyítva jelenlegi tejtermékfogyasztásunk mintegy 40%-os, marhahúsfogyasztásunk pedig csak 25%-os. A fejlesztési és élelmezési előirányzatok feladatokat rónak a háztáji és kisegítő gazdaságokra is. Elsősorban a csökkenés mérséklését kell elérni. Az állomány átmentése a nagyüzemi gazdaságok részére a különböző intervenciós akciókkal biztosított, ennek továbbvitele feltétlenül indokolt. Az eredményes termeléshez szükséges a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságaik komplex egységének kialakítása, beleértve a szarvasmarhatartás, -tenyésztés valamenynyi fázisát. A tevékenység fejlesztéséhez igényeljük valamennyi társadalmi szerv hathatós támogatását, segítségét. Tanulmányunkban arra törekedtünk, hogy tájegységünknek megfelelően elősegítsük a kisüzemi szarvasmarha-tenyésztést és csökkenését a lehetőségekhez képest mérsékeljük. 53