Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Orbán Mihály: A háztáji és kiegészítő gazdaságok részvétele az 1973-1985-ig szóló szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtásában

marha-tenyésztés jövedelemviszonyait meghatározó olcsó takarmánybiztosítás - a rétes legelőjavítás. Állategészségügyi feladatok. A szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságát a tartási, takarmányozási tényezőkön túlmenően jelentős mértékben befolyásolja az állategészségügyi helyzet. A legnagyobb problémát a giimőkór és a brucellózis képezi, amely humán egészségügyi és export szempontból is sürgősen megoldandó feladat. A program végrehajtása során állategészségügyi vonatkozásban e két betegség felszámolására kell a legnagyobb figyelmet fordítani. Ugyanakkor gondoskodni kell az egyéb, nagy gazdasági veszteségeket előidéző állatmegbctegedések megelőzéséről is. A giimőkór helyzetét jól érzékelteti az a tény, hogy megyénk 79 helységéből 56-ban 5% alatti a fertőzött udvarok száma a háztáji és kisegítő gazdaságokban és ez mintegy 17000 tehenet érint, amelynek az intervenciós üszőborjú felvásárlása miatt különösen nagy a jelentősége. Több felsőbb szintű intézkedést igénylő állategészségügyi probléma is jelentkezik, mint pl. a száj- és körömfájás, ahol a preventív intézkedéseket kell tartalmassá tenni. Termékértékesítés. A háztáji termékértékesítés kettős jellegű. Egyrészt állami, másrészt szabadpiaci. Az állam irányában történő értékesítést végzi közvetlenül a termelő. Történhet azonban közvetve a termelőszövetkezeteken keresztül is. Ez utóbbi forma egyaránt vonatkozik a tej és a hízómarha értékesítésére. Helyes, ha a termelőszövetkezet Háztáji Bizottsága, illetve a háztáji agronómus konkrét formában irányítja az értékesítés folyamatát. (Különböző megállapodások, termékértékesítési szerződések kötésével.) A tej értékesítésében még további megoldatlan problémák vannak, amelyek gátló tényezők. Ilyen pl. a szűk gyűjtőcsarnok hálózat, az esetenkénti szállítási nehézségek, a nagy távolságok stb. Ez a helyzet a kormányhatározat megjelenése után állt elő, amikor a kedvezőbb állami értékesítés nőtt, míg a szabadpiaci csökkent. A hízómarha-értékesítés nagyüzemi formája most van kibontakozóban. A nagyüzemi felár megfelezése mindkét szektor részére ösztönző. A szarvasmarha-program szerves részének, alapvető kérdésének tekintjük az értékesítési biztonságot. Erre, mint említettük, legjobb módszer a nagyüzemen keresztüli áruértékesítés. Akkor érhetünk el kellő eredményt, ha a nagyüzemi és háztáji szarvasmarha-tenyésztés komplex egységet alkot. Mindazon községekben, ahol ez így van, kedvezőek a tapasztalatok a háztáji állattartásban. (Dombegyháza, Füzesgyarmat, Kevermes, Csanádapáca stb.) Szólni kell a háztáji szarvasmarha-tenyésztés nehézségeiről, esetenkénti gátló tényezőiről. Ilyenek: - A kisüzemek a tenyésztésbe állításért juttatott 8000 Ft-os állami támogatást kedvezőbbnek, ösztönzőbbnek tartják, mint a jelenlegi 1500 Ft-os évenkénti támogatást. (Reprezentatív felmérés alapján Csanádapácán 15 háztáji állattartót kérdeztek meg, egyöntetűen a 8000 Ft-os támogatást tartják előnyösebbnek.) - Ösztönzőbbnek, biztonságosabbnak ítélik a marhahizlalást, mint a vemhesüsző nevelést. Ez utóbbi komplikáltabb, értékesítése körülményesebb. 51