Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - SZEMLE

anyaginál gycngcbb közeledés, egyöntetűség. A tanulmány sokoldalúan azt igazolja, hogy a Békés megyei németség békés körülmények között, kedvező feltételek mellett (közigazgatási önállóság bizonyos fajtái, részvétel a képviseleti formákban, nyelvhasználat, stb.) szabadon élhette a maga életét. Voltaképpen hasonló vizsgálatot végzett a következő tanulmányban Balassa Iván is egy jobban elkülöníthető, önállóbbnak vehető német népcsoportunkról. Balassa tanulmánya a Tokaj-hegyvidéki (alkalmasabb elnevezésnek látszana: zempléni németség) németségről szól. Mindkét közlemény részletezi a telepítések körülményeit, a telepesek nehézségeit, beilleszkedését, a telepesek származási helyeit, nyelvi sajátságait, a magukkal hozott és az új hazában tovább folytatott életmódot (például a gazdálkodási gyakorlatot). Ezen két, bevezetőnek is vehető tanulmány után következnek a tulajdonképpeni néprajzi közlemények. Közülük egy átfogó, az egész magyarországi németségre vonatkozik (Szeitle Éva: A magyarországi németek népviseletéhez). A többi, szám szerint öt, pedig helyhez, egy-egy községhez kötött. Hentz Lajos a mezőberényi német népviselettel, Mester György az eleki német gyerekfolklórral, Vargha Károly a Pécs környéki német bányászhagyományokkal, az Osztheimer Katalin Manherz Károly szerzőpár pedig a pilisszcntiváni bányászdalok téma- és motívumvilágával, Manherz Károly egy Veszprém megyei kis falu, Pula németségének takácsmesterségével foglalkozik. Ezekre a tanulmányokra jellemző, hogy első kézből vett, saját gyűjtésű anyagokat adnak közre és igyekeznek kommentálni. A néprajzi tanulmányok közül kettővel bővebben kell foglalkoznunk. Hentz Lajos és Mester György dolgozata Békés megyei tárgyról szól, a szerzők is Békés megyeiek. Hentz Lajos nevével, munkásságával már a Mezőherény története második kötetében találkoztunk. Ott a mezőberényi népi építkezésről, népviseletről és Bartóki Józseffel közösen a helyi népművészetről adott alapos áttekintést. Itt pedig a mezőberényi német népviseletről írt. Tanulmánya közvetlen ismereteken, jó megfigyeléseken, a szakirodalom ismeretén és használatán alapul. Részben a mezőberényi németség viselethagyományai szempontjából kibővítése a nagy, átfogóbb mezőberényi viselettörténeti tanulmányának. A viselet alakulásának három korszakát különíti el: az 1800-as évek elejétől 1890-ig; 1890-1920 között, ezt a „századforduló öltözködésének" tartja és 1920-tól napjainkig. Az első korszakban kiemeli a vászon és a vászonruhák fontosságát. A második szakaszban elterjednek a gyári anyagok és a polgári ízlés tért hódít, a viselet „parasztivá" válik és nagymértékben közeledik a magyar parasztviselethez. A harmadik korszakban a férfi-viseletben általánossá vált a háromrészes (kabát, mellény, nadrág) ruha, a nőiben pedig az egyrészes, a korábbi kétrészes helyett. Bizonyos viseletcsökevények a legidősebbek viseletében maradtak csak meg; a középkorúak és a fiatalok öltözete az általánoshoz igazodik, a divatot követi. A másik tanulmány inkább szöveg- és dallamközlő. Mester György dolgozata felvillantja a közelmúltban elhúnyt Banner József munkásságának közelségét, eredményeit. Az eleki német gyermekdalok, mondókák és szöveges játékok című tanulmány közreadott anyaga jórészt a korábban Banner Józseffel közösen gyűjtött, rendezett és részben ki is adott népnyelvi szövegekre épül. Mester György a már közölt és a csak most közreadott szövegek-dallamok mélyreható kommentálására is törekszik (verstani, nyelvi elemzés stb.). Történeti bevezetésével magyarázatát kívánja adni annak a környezetnek, amelyben ezek a szövegek, dallamok kialakultak, tovább éltek, formálódtak. Nagy értéke a közleménynek, hogy sok dallamot is közöl. Mester anyagközlése, elemzése túlmutat önmagán és egyenesen arra ösztönöz, hogy a többi, még ki nem adott szöveget és dallamot is adjuk ki, illetőleg, ami még nincsen összegyűjtve, azt gyűjtsük egybe, adjuk közre. Különben ez a gondolat, ez a hovatovább kényszerű követelménnyé váló gondolat - a gyűjtés fontossága, a gyűjtőtevékenység fokozása, folytatása - fejezi ki legjobban az ismertetett kötet lényegét: nem lezárt dolog496