Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - SZEMLE

SZEME Národopis Slovákov v Madarsku (STÚDIE) Szerkesztő bizottság: Anna Gyivicsánová (szerkesztő), András Krupa (szerkesztő), István Lami, János Manga Budapest, 1975. 186 oldal GREGOR FERENC A Magyar Néprajzi Társaság és a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége kiadásában látott napvilágot ez az ízléses kiállítású kötet, amelyben hét hazai szerző foglalkozik a magyarországi szlovákság egy-egy néprajzi vonatkozású kérdésével. Ortutay Gyula akadémikus írt a kiadványhoz előszót. Ebben hangsúlyozza, hogy a magyar néprajztudomány kezdettől fogva igyekezett kutatásai tárgyává tenni hazánk minden nemzetiségének történetét, kultúráját, társadalmi életét. A magyar kutatók legjobbjait foglalkoztatta ez a témakör, és ilyen irányú vizsgálódásaikat a lényegre törő tárgyilagosság, a nemzetiségek tisztelete, kultúrájuk elismerése jellemezte. Ebben a szellemben folytatja munkáját a magyar néprajztudomány 111a és a jövőben is. A magyarság és a vele, körülötte élő nemzetiségek, nemzetek évezredes együttélése folytán erős kölcsönhatás, sok közös elem és folyamat alakult ki e népek életében. Mindennek föltárása és elemzése további kutatásokat igényel. Ezt a célt igyekszik szolgálni a jelen kiadvány is, amely a hazai négy nemzetiség néprajzát bemutató sorozat első szlovák nyelvű kötete. Ortutay Gyula kifejezi azt a reményét, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja által nemrégiben közreadott Népi Kultúra - Népi Társadalom című publikációt és a négy nemzetiség első köteteit további munkák követik, amelyek nemcsak a Magyarországon élő nemzetiségeket, de az egész magyar néprajztudományt gazdagítják majd, és fölhívják magukra a külföldi kutatók figyelmét is. A bevezető után következnek az egyes tanulmányok, amelyek végén magyar és német nyelvű összefoglalás található. így olyan érdeklődő is tájékoztatást kap a tárgyalt témákról, aki nem tud szlovákul. Manga János Slovenské etnické skupiny v Madarsku (A magyarországi szlovák etnikai csoportok) című tanulmánya azt a folyamatot igyekszik röviden fölvázolni, amelynek keretében a szlovákok egyes csoportjai a XVII. század végétől kezdve megkezdték kirajzásukat Magyarország elnéptelenedett délebbi területei felé, hogy jobb megélhetési körülményeket és új otthont keressenek maguknak. Manga János megrajzolja a történelmi hátteret, majd rámutat a főleg a XVIII. század első felére jellemző migráció összetett jellegére. Megállapításaihoz figyelembe veszi a szükséges irodalmat (itt azért néhány további munkát is örömmel fedeztünk volna fel, például I. Sipos, Geschichte der slowakischen Mundarten des Bükk-Gebirges. Budapest, 1958), másrészt saját gyűjtési anyagára támaszkodva mutat rá néhány népraj zilag tipikus - összetartó, ill. elválasztó - vonásra, amelyek az egyes szlovák települések és népcsoportok hovatartozására is utalnak. A legújabb kutatások alapján megállapított három nagyobb települési hullám közül főként az első két szakaszra terjed ki a figyelme. Ennek keretében kitér több dunántúli, Nógrád megyei és alföldi szlovák település keletkezési idejére és körülményeire, míg a mai Magyarország északkeleti területeire irányult szlovák megtelepedési mozgásokat csak érinti. Kétségtelen, hogy Manga Jánostól a kötet egyik legértékesebb dolgozatát kaptuk. A rcndel491