Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pelle Ferenc: XIX. és XX. századi kevermesi végrendeletek

záradékolás kb. kétszer annyi, mint a végrendelet teljes szövege, beleértve a bevezető részt is. Itt jegyzem meg, hogy a 3-12. sz. mellékletekben (tehát az 1890-es évek elejétől) a végrendelet befejezése és aláírása után még külön záradékolás is van. A befejezés és záradékolás szempontjából az egyes végrendeletek eltérnek egymástól. Különben a záradékolás az előírásoknak megfelelő sablonos szöveg. Amikor 1972-ben Balogh Ferenc vb-titkárral együtt viszonylag elég sok, 40 évnél régebben írt felbontatlan végrendelet került a kezünkbe, kíváncsian pillantottunk bele néhányba. Kíváncsiak voltunk, hogy mit „mesélnek" ezek a végrendeletek az adott kor Kevermeséről, illetve az akkor végrendelkező emberek gondolkodásáról, vagyoni helyzetéről, érzelmeiről stb. Összhangban vannak-e azzal, amit az adott korról, az adott kor Kevermeséről és a kevermesi emberekről tudunk? A felbontott végrendeletek (köztük az idézett mellékletek) mindegyike agrárproletárok, fél-agrárproletárok, törpebirtokosok, legföljebb középparasztok végrendeletei. Abban az időben ilyen emberek alkották Kevermes lakosságának zömét. Az 1906 előtti vagyoni helyzetről jó tudnunk, hogy az egész kevermesi határ és környéke nagybirtokhoz tartozott, s így a kevermesieknek házacskájuk mellett alig volt néhány száz d-öl, vagy néhány kat. hold földjük. így pl. 1903-ban a Kevermesen lakó ingatlan vagyonnal rendelkező 530 családból 437 családnak saját tulajdonú földterülete nem haladta meg a 3 kat. holdat, és csak 12 családnak volt 10-12 kat. hold földje. Ennél nagyobb birtoka kevermesinek nem volt. Az idézett végrendeletek felbontására sohasem került sor. Nem került sor azért, mert az utódok, az örökösök a végrendelkező halála után megegyeztek anélkül, hogy a végrendelet, végakarat felbontása szükséges lett volna. Vagy mert a végrendelkező halála után az örökösök különösebben nem is egyezkedtek, hanem a törvényes gyakorlatnak megfelelően osztetták szét a hátramaradt ingó és ingatlan vagyont, történt meg az öröklés. Szeretném még megjegyezni, hogy az általunk felbontott végrendeletekben, végakaratokban érintett, illetve érdekelt személyek már nem élnek, vagy már régen elköltöztek Kevermesről s sorsukról több évtizede semmit sem tudunk. Ez esetben, reméljük, titoksértést nem követtünk cl. Ezért mellőzzük a teljes nevek kiírását is. Az idézett végrendeletek bemutatják az adott évtizedeket, az akkori társadalmi, politikai és gazdasági helyzetet önmaguktól is, megjegyzéseimhez azonban mégis szükséges meghatározott korszakoló csoportosítás. Ismerve a kevermesi viszonyokat, az alábbi csoportosítást alkalmazom: a) 1861-től 1906-ig, mert e záró évben következett be a kevermesi határt és környékét magába foglaló hercegi uradalom eladása (a hercegek a törlesztést a Magyar Takarékpénztár útján jelzáloggal biztosították), s így a kevermesiek vagyoni helyzete 4421 kat. hold föld megvásárlásával megváltozott; b) 1907-től 1914-ig, azaz az első világháború kitöréséig; c) az első világháború alatt; d) az első világháború után 1930-ig. E korszakolás szerint a községi tanácsnál, illetve jogelődjénél elhelyezett végrendeletek az alábbiak szerint oszlanak meg (a közjegyzőnél vagy közjegyzőknél és egyéb helyeken letétbe helyezett végrendeleteket nem vettük számításba): a) 1861-től 1906-ig (46 év), mely időközben alig volt miről végrendelkezni, összesen 13 végrendeletet helyeztek letétbe; b) 1907-től 1914-ig (8 év), mely időközben már anyagi gyarapodásról tanúskodnak a végrendeletek is, összesen 11 végrendeletet helyeztek letétbe; 475