Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pilishegyi József: A szarvasi mezőgazdasági termelőszövetkezetek taglétszámának alakulása 1965 és 1975 között, várható változása 1980-ig

szántó nagysága tovább csökken majd, s 1980-ban átlagosan 36,5 hektár nagyüzemi terület, s ebből 33,2 hektár szántó jut egy traktoregységre. A megművelendő földterület ilyen mértékű csökkenése kívánatos, mivel ezáltal minőségileg jobb munka végzésére nyílik lehetőség. A jobban megművelt föld viszont nagyobb termést biztosít. A tagság és a gépesítés viszonyának alakulását az egy tagra jutó traktoregység mutatójának segítségével vizsgáljuk. A fejlettségi szint mutatójának várható alakulása: Tsz Traktoregység/tag Traktoregység/dolgozó tag Tsz 1974 1980 1974 1980 Bem Dózsa Táncsics 0,101 0,135 0,103 0,173 0,221 0,163 0,229 0,289 0,229 0,421 0,522 0,382 Átlag: 0,115 0,187 0,252 0,442 Az eleven munkaerő fokozatosan átadja helyét a gépeknek. A tagiészám természetesen csak addig csökkenhet, amíg nem veszélyezteti magát a termelést. A fejlődés útja a mezőgazdaság ipari jellegűvé válása, s a termelőszövetkezeti parasztság fokozatos átalakulása, közelítése a munkásosztály felé. Ehhez meg kell változnia munka- és életkörülményeinek, munkához és termelési eszközök tulajdonához való viszonyának. A termelési rendszerek kialakítása már lépés a mezőgazdaság ipari jellegűvé tételéhez, ezen az úton kell haladniok a szarvasi szövetkezeteknek is. A termelési rendszerek lehetővé teszik a rendelkezésre álló gépek maximális kihasználását, a termésátlagok jelentős növelését. Ugyanakkor jóval kevesebb munkáskézre tartanak igényt. A taglétszám csökkenése megköveteli a termelési rendszerekbe való bekapcsolódást, a munkaerő megtakarítást. Összefoglalva leszögezhetjük, hogy a termelőszövetkezeti tagság létszámának csökkenése szükségszerű és elkerülhetetlen folyamat. A népgazdaság fejlődésének velejárója. Ez érvényes az egyes területekre külön-külön is, így a szarvasi termelőszövetkezetekre szintén. A taglétszám csökkenése nem jár együtt a termelés csökkenésével, sőt fordított a helyzet. A szarvasi példák bizonyítják, hogy a vizsgált 10 éves időszak átlagában jelentősen emelkedtek a terméshozamok minden területen, javult az eleven munka hatékonysága. A termelőszövetkezeti tagság és összességében a mezőgazdaságban dolgozók létszáma 1980 után is tovább fog csökkenni, mivel a fejlett országokhoz viszonyítva még akkor is magas lesz arányuk az összes foglalkoztatott népességen belül. Szarvason szintén tovább csökken majd a tsz-tagság létszáma, azonban ez a csökkenés továbbra sem fogja akadályozni a termelés növekedését, mivel a termelés korszerűsítése nagyobb mértékű, és éppen ellentétes hatású. A feladat tehát a gépesítés fokozása, valamint a legkorszerőbb agrotechnikai eljárások alkalmazása még akkor is, ha jelenleg drágának tűnik. A mezőgazdaság termelésének növekedése csak a termelékenység növeléséből származhat. Megjegyzés: A kotikrct számadatok a három szarvasi termelőszövetkezet adott évi Statisztikai Tömbjéből származnak, a jelzett év december 31-i állapotát tükrözik. Az 1980-ra vonatkozó hipotetikus számok kiszámításánál a megelőző időszakok átlagos változásait vettem figyelembe. 462