Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Orbán Mihály: A háztáji és kiegészítő gazdaságok részvétele az 1973-1985-ig szóló szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtásában

A háztáji és kiegészítő gazdaságok részvétele az 1973-1985-ig szóló szarvasmarha tenyésztési program végrehajtásában ORBÁN MIHÁLY Korunkra a tudomány és a technika gyors ütemű fejlődése a jellemző. Ezzel együtt jár, hogy kevesebb a kézi, nehéz fizikai munka, előtérbe kerül a korszerű, kulturált táplálkozás. A hús és az egyéb állati termékek iránti kereslet növekszik, így az állati eredetű termékek aránya emelkedik. A belföldi fogyasztói igények és az egyre bővülő exportlehetőségek szükségszerűvé teszik hazánkban is az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztését. Az elmúlt években ellentétes tendencia érvényesült a termelés és a szükségletek alakulásában. A csökkenő termelés jelentős mennyiségű vaj- és tejporbehozatalt eredményezett. Csökkent mind az élőmarha, mind a marhahús exportálható mennyisége. Az országos szarvasmarha-állomány az utóbbi 10 évben - a több milliárdos állami támogatás ellenére is - csökkent, mert arányában nem volt megfelelő a tej- és hústermelés nyeresége. így került sor a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére (a tenyésztéspolitika korszerűsítésére, a közgazdasági környezet kedvezőbb tételére) a Minisztertanács 1025/1972. (VII. 30.) sz. határozatával. A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉRŐL SZÓLÓ KORMÁNYHATÁROZAT FŐBB RENDELKEZÉSEI Ezúttal a határozatnak a háztáji és kisegítő gazdaságokat érintő részével foglalkozunk. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a kormányprogram alapvető célkitűzése a szarvasmarha-, ezen belül a tehénállomány növelése. A háztáji gazdaságokban a tenyésztői kedv javítása mellett a tehénállomány csökkenő irányzatának mérséklését kívánja biztosítani. A nagyüzemi árutermelés szakosodása (tej, hús) mellett a háztáji és kiegészítő gazdaságokban a magyar tarka állomány tej- és hústermelő képességét kell fokozni. Az állományfejlesztés gyorsítása érdekében szükséges növelni az üszők tenyésztésbe vételének arányát, és a tehenek termelésben tartásának idejét. A szükséges mértékig kell bővíteni a háztáji üszőborjú felvásárlási és felnevelési akciót. A nagyüzemi takarmánytermelés növelésével, melléktermékek és a szétszórt gyepfelületek hasznosításának megszervezésével, a közös és a háztáji gazdaságok közötti kapcsolat további javításával biztonságossá és kiegyenlítetté tehető mind a nagyüzemi, mind a háztáji szarvasmarha-állomány takarmányellátása. 41