Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Elek László: Vajda Péter romantikus stílusához (Egy prózavers elemzése)

Műelemzésünkkel nem az volt a célunk, hogy az adott prózavers jellemző grammatikai jegyeit sorba szedve, megvizsgáljuk és megláttassuk azok korszerűségét és eredetiségét a reformkori magyar nyelv tükrében. Ha ezt kívántuk volna, úgy a szöveg hangtani és szótani-alaktani (Vajda terminológiájával élve: szóragasztási-utójáró használati), illetve mondattani sajátosságainak a dokumentálására fokozottabb figyelmet kellett volna fordítanunk. Ebben az esetben még sok, az elemzés során külön nem vizsgált jelenségre kellett volna felfigyelnünk. (Pl. a -bul -bül használata a -ból -bői helyett, az igeidők választékossága, a jövő idejű melléknévi igenév igei alakjának stiláris értéke és korabeli divatja, a nyelvújításkori szavak és kifejezések ma már többnyire archaizáló hatása, a tömörítést szolgáló igeneves szerkeztek hangulati és stiláris funkciója stb.) Csak ezeknek a tudatos vizsgálatával érezhettük volna elemzésünket viszonylagosan teljesnek. Azt sem mondjuk - roppant kockázatos, könnyen cáfolható állítás lenne -, hogy Vajda minden próza verse e szerint a szerkesztési elv szerint épült fel. Nem. A kötött forma még az önéletrajzi elemeket tömörítő Szerelemdalokban is csak egy-egy élethelyzet kb. 40-50 soros terjedelmét és az ember és a természet bizonyos fokú fejlődéslélektani szempontok szerint összefogott rajzát kívánta meg. így váltak ezek a kis mozzanatokat felvillantó részletek a ciklus olyan alkotó elemeivé, amelyek nem befolyásolják a teljes mű egységes hangulatát és szerkezeti harmóniáját, bármennyi új elemmel gazdagodnak is. Persze - felesleges tagadni - másfajta megoldások is vannak a prózaversekben. Az íróra jellemző leglényegesebb szerkesztési és stiláris elvek azonban, mint amilyenek például a végletes párhuzamot kedvelő képteremtő fantázia színes játéka, a különböző nyelvi eszközökkel előidézett találó hangulatok szépsége és realizmusa, a sietős apró mellérendelt mondatokból összeállt többszörösen összetett mondatok szabatos fennköltsége és ritmikus dallama, melyekről csaknem minden kritikusa említést tett, ebből az egyetlen egy műből is világosan igazolható volt. Ezért éreztük alkalmasnak arra, hogy mint kagylóban tenger, megláttassa Vajda Péter prózaverseinek költőiségét: képszerű nyelvének eleven színhatását és finom zenéjét. 401