Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László-Tóth József: A Békéscsabával kapcsolatos migrációs folyamat területi-strukturális jellegzetességei (1969-1973)

4-3- A Békéscsabát érintő migráció területi sajátosságai A Békéscsabát érintő migráció sajátosságainak területi elemzését községi részletes­séggel végeztük cl az alábbi területekre: - megyék és gazdasági-tervezési körzetek szerint; - városok és községek, illetve az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióban fejlesztésre kijelölt központok és központi funkciókkal nem rendelkező települések szerint. 4.3.1. A migráció területi vizsgálata megyék és gazdasági-tervezési körzetek szerint A Békéscsabát érintő népességmozgásban résztvevő 5936 fő több, mint 60%-a csu­pán Békés megye határain belül változtatta lakóhelyét. Ez a szám is bizonyítja az intraregionális migráció megnövekedett szerepét (Szauter E. 1974.), s indokolttá teszi azt, hogy a megyén belüli vándorlás néhány jellegzetes­ségére részletesebben is kitérjünk. Békéscsaba és a többi megye közti migrációs kapcsolat intenzitása messze elmarad a Békés megyeitől. Az összes vándorlásból 10% fölötti részaránnyal csupán Pest megye rendelkezik (12,5%), s a megyék csaknem felénél ez a mutató az i%-ot sem lépi túl (3. táblázat). A vizsgált öt év alatt Békéscsabának az egész ország területéről 382 fős vándorlási nyeresége volt, a Békés megyén kívüli területekkel szemben viszont 493 főt vesztett a megyeszékhely. Tendenciáját tekintve ez a jellegzetesség egyre élesebben rajzolódik ki. Míg a város a Békés megyei teriiletekről mind nagyobb tömegeket nyer, a többi megyével szembeni vándorlási vesztesége továbbra is jelentős marad. 3. táblázat Az egyes megyék részesedése a Békéscsabát érintő népességmozgásból (%) 1 alatt 1,1-5,0 5,1-10,0 10,1-20,0 20 fölött Zala Szabolcs Vas Tolna Győr Baranya Veszprém Borsod Pest Békés Nógrád Fejér Bács Komárom Heves Szolnok Somogy Hajdú Csongrád 346

Next

/
Oldalképek
Tartalom