Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)
1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László-Tóth József: A Békéscsabával kapcsolatos migrációs folyamat területi-strukturális jellegzetességei (1969-1973)
1969-1973 Békéscsaba 7969 1970 1971 1972 1973 id® 6. ábra A Békéscsabára vándorló népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása évenként, ill. a város lakosságának ugyanezen ismérve az 1970. évi népszámlálás alkalmával a) - az ált. iskola 8 osztályánál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők b) - az általános iskola 8 osztályát elvégzettek c) - érettségivel rendelkezők d) - főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők A városnak számottevő nyeresége egyedül a 8 általánost végzettekből van, amit az előzőekben vázoltak éppúgy indokolnak, mint azt, hogy a legalacsonyabb végzettséggel rendelkezők vándorlása csökkenti Békéscsaba lakosságát. Bár az időszak végén némi pozitív változás észlelhető az érettségizettek vándorlásában, mozgásuk tükrözi a felsőfokú intézmények hiányát a városban. Az ilyen jellegű tanulmányok végzésére távozók annál is inkább veszteséget jelentenek, mivel tanulmányaik elvégzése utáni visszavándorlásuk alig haladja meg a legmagasabb végzettségű elvándorlók számát, akik - és ez növeli a veszteség súlyát - már gyakorlattal is rendelkeznek. Kvalifikáltság szempontjából a Békéscsabára költözőknek az elvándorlókénál jobb összetételét mutatja a legalacsonyabb végzettségűek jóval kisebb részaránya. Ez a bevándorlók esetében 1973-ra az 1969-es 29,0%-ról 1,2%-ra esett vissza, az elvándorlásban viszont - bár csökkent - jelentős maradt (6. és 7. ábra). Gyenge tendencia mutatkozik ugyan a felsőfokú végzettséggel rendelkezők koncentrálódására, figyelembe véve azonban azt, hogy számuk a vándorlásban viszonylag kicsi és ingadozó, következtetések csak fenntartásokkal tehetők. Összességében Békéscsaba lakosságának iskolai végzettség szerinti összetétele a migráció révén javul. A folyamat ugyan lassú és nem problémamentes (érettségizet344