Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László-Tóth József: A Békéscsabával kapcsolatos migrációs folyamat területi-strukturális jellegzetességei (1969-1973)

A Békéscsabával kapcsolatos migrációs folyamat területi-strukturális jellegzetességei (1969-1973) TÁNCZOS-SZABÓ LÁSZLÓ - TÓTH JÓZSEF i. A migrációs folyamat vizsgálatának jelentősége A termelőerők, a munkamegosztás fejlődésével állandóan változik a termelés térszerkezete is. Ez az állandó változás a legfőbb termelőerő, az ember szempontjából a népesség migrációjában jut kifejezésre. A népesség migrációs folyamata állandónak tekinthető ugyan, de intenzitása a termelőerők gyorsabb, nagyobb területi-strukturális változásokat előidéző fejlődési szakaszaiban megnövekszik. Ezekben a népesség nagyfokú mobilitásával jellemezhető szakaszokban természetesen élesen jelentkeznek a migrációval együtt járó gazdaságitársadalmi problémák, és ezzel együtt születik meg a folyamatot és kísérőjelenségeit elemző kutatások iránti igény is. A migrációs folyamat során koncentrálódási gócok és „népességkibocsátó" területek különülnek el. Rendkívül fontos e két pólus közötti dinamikus egyensúly, arányosság, mely a népesség gazdasági-társadalmi oldalról kívánatos mértékű és zavartalan területi átcsoportosulásának alapvető feltétele. A két pólus között időnként fellépő egyensúlytalanság és következményeinek vizsgálata ezért különösen jelentős. Fontos azoknak a változásoknak az elemzése is, melyek a migrációs folyamat következtében magában a két pólusban mennek végbe. Ezek - bár jellegükben különböznek - mindkét helyen demográfiai, gazdasági, infrastrukturális, szociális kérdésekként jelentkeznek. E kutatási feladatok megoldásához nélkülözhetetlen a migrációs folyamat volumenének, trendjének, struktúrájának és területi vonatkozásainak kellő ismerete. Az ehhez szükséges, kellően részletezett és megfelelően csoportosított adatbázist a statisztikai adatszolgáltatásnak kell biztosítania. Csak így remélhető és várható el, hogy a népesség területi elhelyezkedésében, az egyes területi egységek lakosságának kor és nemek szerinti összetételében, szakképzettségi szintjében, különböző kommunális és infrastrukturális ellátottsági mutatóiban lényeges változást eredményező migrációs folyamat kutatása kiterjedt és kellően hatékony legyen. Ezt pedig az ágazati és területi tervezés szükségletei egyre inkább megkövetelik. 2. A hazai migrációs folyamat feltártsága és jellegzetességei Hazánkban - éppúgy, mint a többi európai szocialista országban - az elmúlt három évtized nagyarányú társadalmi-gazdasági változásai, a termelőerők dinamikus fejlődése, a termelés ágazati és területi struktúrájának gyors átalakulása következtében 334