Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: A szakmunkásképzés helyzete és feladatai Békés megyében

építésére kerül sor. A megye pénzeszközei nem tették lehetővé, hogy gépi beszerzésre megfelelő összeget biztosítsunk. Hogy a meglévő feszültséget feloldhassuk, ehhez a Munkaügyi Minisztérium segítségét kértük. Az osztály és az intézményvezetők együttesen arra törekedtek, hogy növeljék az oktatástechnikai eszközök számát, hiszen a korszerű oktató-nevelő munka végzéséhez ma már nélkülözhetetlen ezeknek az eszközöknek a jelenléte. A normatívákhoz viszonyítva filmvetítőből 128%-os, diavetítőből 8o%-os, írásvetítőből 56%-os és magnetofonból 42%-os az ellátottság. Az intézetek pedagógiai munkájukkal is hozzájárultak a fejlesztési elképzelések megvalósításához. Szaktantermeket alakítottak ki az utóbbi két évben az elektrotechnika, szakrajz, gépszerkezettan tantárgyak számára. Úgy ítéljük meg, hogy ezt a munkát továbbra is tervszerűen kell az egyes intézeteknek megvalósítaniuk. Az utóbbi években 21 helyen új üzemi csoportos oktatási helyek létesültek. Jól felszerelt üzemi tanműhelyeket alakítottak ki az Állami Építőipari Vállalatnál, a gyulai Harisnyagyárban, az AKÖV 8. sz. Vállalatánál, a Sarkadi Cukorgyárban, valamint több termelőszövetkezetben és állami gazdaságban. Az üzemi tanműhelyek felszereltségét, átlagos színvonalukat tekintve, közepesnek ítéljük. Néhány üzemi tanműhely és csoportos oktatási hely feltételei nem kielégítőek, hiányos a 1111111kaellátás, a tanulók foglalkoztatása. Az oktató-nevelő munka eredményei megfelelőek. Fokozatosan csökken a régi szemlélet, de a tények is ezt igazolják, és ma már nem csak a gyengébb tanulmányi eredményű tanulók mennek a szakmunkásképző intézetekbe. Az intézmények vezetőinek segítő, ellenőrző tevékenysége sokat fejlődött, de a tervszerűséget és gyakoriságot illetően még bőséges tennivalók vannak. A tanárok és szakoktatók módszertani eljárásai tarka képet mutatnak. A módszertani kultúra fejlesztéséhez különösen a tantárgy-pedagógiai felkészültség színvonalának állandó emelése, a szaktárgyi és a megyei munkaközösség aktívabb közreműködése szükséges. Természetesen aktív törekvések is tapasztalhatók a korszerű módszerek megismerésére és alkalmazására. Az intézetvezetők irányító munkájában azonban nem elég tervszerű a jó módszerek általános elterjesztése. Az öntevékenység és önállóság kibontakozására, a demokratizmus szélesítésére, a kulturális munkára és a kulturális igény fokozására valamennyi intézményben nagy gondot fordítanak. Mindezeket természetesen tovább kell fejleszteni. Magasabb szintre kell emelni a KISZ-életet is, annak politikai jellegét. E munkához használják fel a KISZ Kongresszusára való felkészülést, és majd aktívan tevékenykedjenek a kongresszusi határozatok végrehajtásában. Az intézményvezetők tervszerűen segítsék elő az aktív KISZ-élet kibontakozását. Az 1974/75. tanév Szakma Kiváló Tanulója és tantárgyi versenyeken, valamint a szakmunkásvizsgákon az oktató-nevelő munka és a szakmai nevelés eredményei jól tükröződnek. A tanulói teljesítmények korábbinál szilárdabb elméleti felkészültségről és gyakorlati jártasságról tanúskodtak. A tanulók felkészültsége és tantárgyi tudása megfelelt az országos átlagnak. A Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya csak úgy volt képes sokirányú feladatát megvalósítani, hogy rendszeres és folyamatos segítséget kapott a MiiM Szakoktatási és Továbbképzési Főosztályától. Az átadás első percétől kezdve sokoldalú együttműködés alakult ki. Hogy csak néhányat említsek: közös ellenőrző láto328